Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-17 [052]

Budapest, 1930. december 17. ' "T XII. évfolyam, 28ft. szám, /A HERVENOTEVES REÁLISKOLA JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEI. Folytatás 1./ László Fülöp. Zala György is ebb^ől az iskolából kerültek ki, nemkülönben a székesfővárosi tanácsnokok közül sokan, pld. Csupor, Karkas, Rumbach tanácsnokok s rajtuk kivül a székesfőváros sok magasrangu tisztviselője. Az ötven esztendős mult után a legnehezebb Idők a háború és az azt követő időszak következett s ekkor Kopp Lajos vezette az intézetet a legnagyobb körültekintéssel és hozzáértéssel. Az ö feladata volt a kommunizmus után x restaurálni a tanári kart és az intézetet visszavezetni a régi tradíciókhoz. 1924-ben Erődl főigazgató vette át az intézet irányítását s minden igyekezetével azon volt, hogy a munkaoktatás elvét vigye keresztül. A programm megvalósításához elsősorban területbővítésre van szükség és éppen ezért most, hogy az iskola egy része felszabadult^ megindult az akció a terület bekapcsolására. Purebl Oyőző tanácsnok támogatása mellett ez sikerült is. Beszéde végén Erődl Kálteán az ifjúsághoz szólott és hazaszeretetre, tanulásra *tt buzdította őket. A megnyitó után következtek az üdvözlések. Korniss Gyula dr. kultusz államtitkár mondta az első üdvözlőbeszédet, amelyben azt fejtegette, hogy száz évvel ezelőtt a magyar művelődésnek főeszménye elsősorban retorikai természetű volt. A retorikus jogászok mellett azonban egy uj embereszménye kezdett kibontakozni s ez a praktikus ember példája volt, amelyért különösen 3zéchenyi és Kossuth szálltak 3ikra, Azt követelték, hogy uj iskolákat létesítsenek és ezekből az iskoIákból kikerülő uj embertípusok váltsák valóra az ország újjászületésére irányuló eszméket. Ennek az uj embertípusnak a megszületésétől várták a politikai és gazdasági élet átszervezését az Ausztriától való függés megszüntetését és végül az elmagyarositós folyamatának e befejezését, Széchenyi vezércikkben öt reáliskola felállilaaut kérte éspedig azonnali hatállyal, mert ettől várta a munkaegyetem hallgatókkal való be népesitését. Amikor azonban az országgyűlés követelését Bécsben tolmácsol ták, az a válasz érkezett, hpgy őfel3ége maga atyailag gondoskodik a népmüvelésről. Az eredményetek akció után a váratlanul 1849-ben a germanizado összeomlásával bekövetkezett az, amire régen várt a nép, Pozsonybai; felállításra került az első reáliskola. Egy évtized múlva a magyar kultúra vára lett a reáloktatás, amely mérnökök, Iparosok, kereskedők tízezreit küldte a reális életber és ma

1

! nemzet reális értékét képviseli. Végű" a vallás és közoktatásügyi miniszter nevében meleg szavakkal köszöntötte az államtitkár a jubiláló reáliskolát. Berezel Jenő alpolgármester a székesfőváros képviseletében mondott üdvözlőszavakat, amelyben a szóke3főváro3 legkedvesebb Intézetének nevezte az Eötvös József Í3kolót, ahonnan a székesfőváros tisztviselőinek egész serege került ki. A fővárc-3 mind n áldozatra kész, hegy az iskola munkáját és fejlődését elősegítse. S i ra a n e k Emil műegyetemi tanár az Eötvös József Reáliskola Barátainak Egyesülete,- Gellért Jenő főigazgató, aki ötven éve tanára az intézetnek, a legrégibb tanárok nevében,- P o m p é r y E/ mér dr. a szabadalmi bíróság elnöke p régebbi korosztályú növendékek képviseletében üdvözölték a jubiláns iskolát, majd sorra következtek a többi évfolyamok 2u*e^4txsft'tSJC növendékeinek felszólalásán Szterényi Jczsef báró, - Góth Sándor, a Vígszínház művésze, Ottllk Iván v.b.t.t, ny. államtitkár, - fct&il Melly Béla, Ka^rkas Jenő tanácsnok, Hermann Gébo: dr, volt növendékek utón Szinay Béla tábornok a szülők üdvözletét tolmácsolta, ma^d Mjazovszky Albert a nyolcadéves növendékek nevében mondott még üdvözlóbeszédet, amely után az Í3kola zenekara Schubert és Beth^ven zeneszámokat adott elő, -r Pfeiffer Károly hegedűs szólója mellett. A j Himnusz zárta be a bensőséges jubiláris ünnepséget, amely után a Gellért I szállóban társasvacsora volt. /MOT/Sy,