Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-03 [051]

A KISFALUDY TÍR.3A3ÁG ÜLÉSE i /folytatás./ A színházi állapotok vázlatos ismertetéseután a szinészképzés ismertetőére tért át Sebestyén Károly. Általában kétéví kurzusok keretében történik a színészek kiképzése, a legnagyobb színészképző intézmény az American Afcademi of Bramatigue Arts , amely szintén kétéves tanfolyamokat tart, amelyen a legkülönfélébb oktatásban van része a növendéknek. Aki innen kikerül és a szinészi pályán nem beldogűil , elmehet írCjQ&k, tanítanak, papnak, a kiképzése, a beszéd technikáján kivül a fellépés biztosságára és az életben való boldogulásra is megadja az útravalót. A Mannhatten iBsater Colonie ny-lchetes tanfolyamokat rendez és ezek keretében csodálatos, de még kritikairást is tanítanak, nem Í3 beszélve arríl, hegy a szindarabirásból is vizsgázni kell. Ezzel kapcsolatban a hazai kritikai állapotokról beszélt és a következőket mondta: A mi sajtónk nem amerikaizálódik, de a színházi kritika kezd eges zen^amerikai méretű lenni, a valóságos kritika egyre vészit tekintélyéből és helyébe nyomul a színházi riportázs a primaodnnakultusszal, Ízléstelen csinnadrattáival. Ezt még Anerikában sem tűrnék el. K^s intermezzo után folytatta a felolvasó amerikai impresszióinak ismertetését és ennek során arról beszélt, hogy az amerikai szinészoktatás is, mint minden más tisztán üzleti alapokon nyugszik-. Az érdekes felolvasás után, amelyet hálás taps követett, végezetül S z á s z Károly M ánássyné, Szemere Katinka 6 versét és JTietórisz József ugyancsak vendég két versét olvasta fel, utóbbi kettő közül az egyik a nemrég elhunyt Szab^lcska Mihályhoz Íródott". Tetszéssel fogadta a hallgatóság a bemutatott költeményeket. Az ülés után zárt ülésben felyóügyeket tárgyaiirak. /MOT/Sy. EGY HH Z I HÍREK. A FALU KÉRDÉSE A REFORMÁTUS DIÁKOK KONFERENCIÁJA .Egy nagyon inteligens és rokonszenves fiatal kisgazda, Nagy Ferenc, a Pesti Hirlap munkatársa tartott előadást a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria-í .Szövetségének mai szerda-est jón, a falu kérdéséről,Felvetette, vájjon megszünne-e a közöny kérgével bevont lélek semlegessége, ha megint arról lenne szó,hcgy irog kell védeni az éltető földet, a kenyeret adó mezőt? Nem merünk rá biztos feleletet adni,mondótta, csak ugy magunkban akarjuk hinni, hogy igen. A gazdasági élet válsága mutatja, tu.gy a magyar ember elsősorban a mezőgazdaságra van ráutalva. Nagyobb áldozathozatal a falu mai sorsa, mint volt a jobbágyidök parasztjáé.Viszont olyan missziót is teljesít ma a falu népe, aminőt még soha ezen a földön, a falun a hazafiságot ma sem kell rendőrautó kai ellenőrizni. ... G^ndo latunk-o rá, h.gypilyen nagyszerű a falusi a földmivelŐ ember helytállása, köteless egérzetej éppen ugy szánt-vet,mint a mikor munkája kifizetődő volt, holott ma tuuja, hogy minden egyes szemnyl elvetett magra csak ráfizet. Rendkívüli a jelentősége a falunak közerkölcsi szempontból is. Az úgynevezett társadalmi reformok mérhetetlenül megrontották a falut, az ősi "hit és Istenfélelem kinyilvánítása guny tárgyává teszi az embert sokak olött és a komoly, őszinte szót ma senki sem hajlandó elviselni. Én,úgymond, aki a falunak már nem erodeti, c.e mégis összehasonlíthatatlan tisztaságából korültem a közéletbe és a városba egyszerre, valami lázadó erővel szeretném belekiáltani a magyar közéletbe és a magyar Város társadalmi világába, h^gy állítsuk meg ezt az őrületes végzetszekerot,a mely idegen erkölcsök, magyar emberekhez nem illő szemérmetlenségek minden tisztátlan ocsmányságával bekenve,viszi az ősi hitet és erényt, a magyar | tisztaságot, azi- egész magyar közéletet a romlásba .Ezen a téren végső bizf tatás gyanánt áll ott a magyar falu,amelynek sokszor lemosolygott konzerva:

A tivizuusa lehet még oltó szérumába megújhodó nemzeti közéletnek./MOT/F. T ÖMZÁGGS LEVÉLTÁR Mi'