Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-02 [051]

8. törvényszéki kiadás. J t Budapest,193o. december 2. A ROMÁN BÉLYEGE AMI SÍT ? SI ÜGY UJABB FEJLEMÉNYE I. A román követség feljelentést adott be a rendőrségnél, hogy Illyés Jó­zsef nagyváradi lakos és több társa Budapesten hamis román bélyegeket rendelt meg, A följelentés alapján a rendőrség letart°ztatta Illyés Jó­zsef é£ Friedmann Sándor román állampolgárokat, akik a hamis bé­lyegeket megrendelték us előállította Kaufmann Imre ós Schlesinger budapesti nyomdászokat , akik a bélyegek előálli tas ara vállalkoztak. A vizsgálóbíró szabadlábra helyezte a letart hatottakat, mer^P^bélyegha­mlsités kisérlet volt. ami kihágás. . » i«" A vizsgálat tovább folyt mire az egy^k rád..cl t védője, dr, halász Lajos, kérvényt adott be a vizs­gálat megszüntetése Iránt, ráért a bélyeghamisításra nézve a Magyar ­ország és Románia között Viszonosság nem forog fenn. Az iratok felkerül­tek az igazs jgügyminisztóriumba, Illyés József és Friedmann Sándor szábuuxábráhelyezése Után hazautaztak Nagyvaradra, ahol a vizsgálóbíró letartóztatta őket, úgy­szintén Boros Jenő nagyváradi laptul c jdonosf Is. A romániai törvényszék vizsgálóbírója, Popovi.~s Livié tegnap felutazott Budapestre és a román követség ügyésze, dr Q Lar «ándor es dr. Simonka György nagyváradi védő ügyvéd kíséretében megjelent az igazságügy-minisztériumban, tá^jeko-ztatást szerzondő abban a to kint étben, hogy a magyaroBszagivád lottt^^^lühWr^ aallgatnia. A gyaijorlat^' rehdszorInt az, kogy a kihall*a. tust csak a magyar vizsgálóbíró eszközölheti, de ©oetleg ' • a kihallgatáson a romániai vizsgálóbíró is jelen leheti Popovies •^Ivió, nagyváradi vizsgálObirO-na a román követség ügyésze és dr« Ha­lasz Lajos és dr. Simonka György nagyváradi ügyvéd kíséretében felkeres* to dr, Boronkay István ügyészségi alelnököt, az ügy tf^enset, és nfeg­beszolték azt a módozatot, hogy amennyiben Popovies Livi ónak uöa OB • igazságügyminisztorium a Budapesten teljesítendő kihallgatásra az enge­délyt megadja- minc keretekben a magyar és a román védők jelenlété­ben folytattassék'xo. Boronkay dr. kijelentette, hogy efihen a kérdésben csak indítványoz ás i joga van és a kihallgatás módozatai tekinteté- ... •jen a vizsgálóbíró dönt, /MOT/ M. A KÖZOEIRATHAMISITASSÁL VÁDOLT SZ^SZ ELEK VOLT RENDŐRKAPITÁNYT A T iBJZ ELÉV ÜL ES Cl MÉ N FE LM HITETTE , Szász Elek volt államrendőrségi kapitány elleti a királyi 'ügyészség köz­okira tharai sit ás cimén vádat emelt, mert Szász Elek állítólag jogosulat­lanul viseli a doktori címet és jogosulatlanul jegyeztette'be magát tar­talékos főhadnagyként az államrendőrség! személyzeti tábláz, atba. Az ügyet első fokon' á~'büntetőtörvényszék S a emák-tanácsa tárgyalta le, amely előtt a vádlott azzal" védekezett, hogy jogtudor! diplomája az Erdélyből történt menekülése közben elveszett,ellenben becsatolt két okiratot: a brassói és a marosvásárhelyi ügyvédi kamarák hivatalos bizonyítványét, amelyek azt igazolták, hogy Szász Elek már 1912-ben ügyvédjelöltként működött és igy a jogi doktorátusa okvetlenül megvolta A jogosulatlan főhadnagyi rendfokozat megjelölésével kapcsolatban azt állította a vádlott volt rendőrkapitány,hogy ilyen bejegyzést sohasem eszközölte­tett a rendőrségi személyzeti táblázatba. Altisztként küzdötte végig a világháborút, ezt rendőrtiszttársai, akikkel a fronton együtt szolgált, jól tudták, - tehát nem lett volna értelme főhadnagyi címmel ós ranggal kérkednie, A törvényszék nom talált bizonyítékot a vádlott védekezésé­vel szemben és ezért Szász Eleket, a kör okirathami sit ás bűntettének vád­ja alól bizonyítékok hiányában, valamint elévülés cimén felmentette. A tábla Lehoc zky-tanácsa előtt Makkal Jenő dr. királyi koronaügyészhelyet­tes fenntartotta a vádat, azzal a megokolással, hogy a doktori diploma kérdésében nyilatkozattételire egyedül jogosult kolozsvári román tudo- ~ mányegyetem tanácsa hivatalos bizonyítványban állapította meg,hogy Szász ^lek a kolozsvári egyetemen jogtudori oklevelet nem nyert. Papp Jenő dr. védő ezzel szemben a felmentő ítélet helybenhagyását kérte. A tábla ité letét rövid tanácskozás ut an hirdette ki Lehoczky Miklós tanácselnök. A táblai Ítélet elévülés cimén hagyta helyben a felment6"iteletet, mert megállapítást nyert, hogy a bűnügyben az első biról intézkedés csupán 1929 novemberében történt, holott a vádbeli cselekmény állit°lagos el­követésénck Időpontja az 1923 év októbere. A táblai Ítélet ellen a ko­rona ügyészhelyettes remmis égi panasz t jelentettbe, /MOT/ Ky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom