Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-01 [051]

KLEBELSBERG KTJKO GROF ÜNNEPI BESZÉDE A RÁKOSI SZOBORLELEPLEZÉSEK. /Folytatás 1. / Kossuth a harmincas és nogyvonos övökben megérezte a demokratikus átalakulás parancsoló szükségességét és Pesti Hírlapjával előkészítetta az 1848-lki reformokat

. Kömény Zsigmond fölismerte a 49-es vágyak akkori meg v a 1 ós i t ha t a 11 an s ág át ós a kiegyezés szükségességet, s Pesti Naplójában emellett a koncepció mellett küzdött. Rákosit már nagyon korán megragadta a revízió gondolata. Arra az emberre, akinek a húszmillió magyar nem volt elég, aki harmincmillióról álmodott, mennyire fájdalmas lehetett az, amikor nem egészen nyolcmillióra zsugorodtunk össze. Ez ellen fel kellett lázadnia az ö nacionalizmusának. De gyakorlati érzéke megint megóvta attól, hogy veszélyes kalandoknak legyen a szószólója és igy belsu szükségességgel ragadta fel a revízió zászlajátr És ekkor be kollott kövotkozni két kongoniáli3 lélek találkozásának; a rovizió nagy angol harcosának találkoznia kollott a revizió magyar képvisel éjével. És icazi szépség van abban, hogy amikor a két neme a. harcos közül az egyik kidőlt, anélkül, hogy vágyainak igéretföldjét maglátta volna, a másik fejedelmi bőkezűséggel szobrot állit neki itt, a Bag: körut menten, közolében a Népszínháznak é3 a Budapesti Hirlaj házának,amot . működésének félszázadon át hajléka völti . Midőn a magyar művelőaes nevében köszönetet mondok a nemes lor> nak, hogy Kossuth és Kemény után a harmadik legnagyobb magyar publicistának Rákosi Jenőnek szobrot emeltJ • ezen az emlékezetes napon fogadjuk meg valamennyien,, hogy erőnkhöz képest csüggedés nélkül küajünk tovább azoknak t o

éloknak>

^ol£ála tában, amelyek Rákosi Jenő életének tartalmát alkották, lés "es zményeknek"^ .«... /MOT/B.