Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-01 [051]

Kegyelmes Uram, Főpolgármester Ur, Hölgyeim ós Uraim! Lord R'-therraere legmélyebb sajnálatára nom tudott módot tal'lni nrr'í, h"gy személyesen vegyen részt ezen az emlékezetes ünnepen ¿'3 - ngom részesített abban a kitüntető megtiszteltetésben^ hogy képviseljen itt. Nekem jut tehát az a szerencse, h gy az o nevében arra kérjem Budapest P; lgármestorét, hogy a város polgársága nevében fogadja el lerd Rothermeretöí Magyarország egyik legkiválóbb és leghűségesebb fiának,Rákosi Jenének a szobrát, Kj;yuttal megkért Lord Rothermere arra is, h":gy Önnek, Főpolgármester Ur éa á Rákosi Szoborbizottságnak, valamint a kitűnő művésznek legmelegebb elismerését fejezzem ki azért a segítségért, amit a terv életrekeltésáben neki nyújtott. Lord Rothermere Rákosi Jenő halála után azonnal kifejezésre juttatta azt az ehaját, hegy felajánlhasson Budapest városának olyan maradandó emlékmüvet, amely méltó megörökitőjo a nagy magyar hazafi életének és munkájának éa őszintén hálás az On fáradozásaiért popot ármester Ur, amelyek ebben a gyönyörű emlékműben kulmináltak. Lord Rcthormere személyes üzenetet bizott rám. Fel fogom olvasni és utána eleget toszek annak a kellemes kötelességnek, hogy letegyek az emlékmű ak alá két koszorút, egyet az ő, a másikat a fia, Lsmond Harmswcrth nevében a kegyelet és csodálat adéja gyanánt azzal a nagy hazafival szemben, aki ennek szem-lyes barátságát élvezték egy hosszú élet utolsó napjai alatt és akinek a magyar nemzet üdvét szolgáié céljaiv-il é3 törekvéseivel szemben ők oly mélységes és őszinte rokonszenvet tanúsítanak. Van szerencsém Lord Rothermere üzenetét az alábbiaktan tolmácsolni. "Főpolgármester Ur, Budape3t polgárai! Nem lehetek ugyan Önök között a mai napon, hogy tisztelegjek Rákosi Jenő nemes emléke előtt/a szivem éa gondolataim azonban önökkel vannak, amikor ezeket a szavakat hallgatják. Közöttem ós az Önök elnyomott, de bátor és nemealelkű nemzete között az elmúlt óvek alatt a rokonszenvnek különös és rendkívül hatalmas kötelékei fejlődtek ki. Önökkel, Budapest polgáraival szemben a hála küloh kötelékét érzem. Azokért a szolgálatokért, amelyeket Magyarország igazságos ügyének tenni iparkodtam olyan nagylelkű elismerést kaptam, ami mólyen meghatott. Felállítottak egy Rothermere-szökőkutat és képemmel ékesítették az emlékmüvet, amelyet a 5z°badság-téren a legszentebb haíafiai eszméknek állítottak. A szeretetnek e nyilvános kifejezései mellett az egész magyar nemzet elhalmozott a barátság zálogaival és megszámlálható lanul sok egyéni üzenettel, ugy hogy hosszú idő óta legőszintébb vágyam volt valamilyen nyi váno3 formában megköszönni ezt a meleg rokonszenvet. Lehetne-e Magyarország iránti mélységes érzéseimnek jobb tanújelét adnom, mint Rákosi Jenőnek ez az emlékmüve, amelynek elfogadására kérem most Önöket, azé a Rákosi Jenőé, aki a magyar szabadság lánglelkü és la kadatlan apostola volt és aki hosszú 03 ragyogc pályájának ut ísó, kialvc tüzéfc is félelem és megtorpanás nélkül annak a célnak szolgálatába állította, hogy s világ lomha lelkiismeretébe beledörömbölje ennek a megcsonkított országnak jegos követeléséit. Attól a pillanattal fogva, hogy Magyarországért először aikra szállottam, Rákosi volt az élő kapocs köztem és a magyar nemzet között. Nyolcvanhat éves korában vállalkozott a hosszú útra Budapest és északi Skcc Között, hegy meglátogasscn engem. Ezzel megtörte azt a fogadalmát, hogy adc nem lépi ét a Magyarországra kényszeritett uj határokat, amíg a trianoni 3z ződést nem veszik^reviziii alá. Tette ezt pedig azért, hogy csaknem példa nélkül állá tudását Magyarország megprcbáltatáaairól annak a mozgalomnak az . gálatába állítsa, amelyet az országot ért kiáltó igazságtalanságok orvoslás L ra indítottam} ismereteinek kincsesházából sokat tanultam Magyarórazágról. * i /Folytatása következik./