Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1
1930-12-05 [051]
EGYHÁZI HÍREK. A PROTESTÁNS IRODALMI TÁRSASÁG AÜGUSTINUS-EMLEKÜNNEPE. Ravasz László püspök, Kovács Sándor és Révé3z Imre egyetemi -tanárok Ágostonról. - £api Béla püspök köszöntötte Ravasz Lászlót, Corvin-kitüntetése alkalmából. Érdekes emlékünnep volt ma , pénteken este, a Ráday-utcai református teológiai akadémia dísztermében. A Magyar Prote3táno Irodalmi Társaság felolvasóülésen méltatta a keresztyén világ egyik legnagyobb gondolkodóját, Augu3 tinus t, halálának ezerötszázadik évfordulója alkalmából. Az előkelő, nagyszámú közönség soraiban, számos hölgy «««cés ztve vőn kivül ott voltak: Kapi Béla dr. evangélikus 03 Pálóczi-Czinke l3tván református püspök, Balogh Jenő dr, titkos tanác303, ny. miniszter, a Tudományos Ak démia főtitkára, ref. egyházk-rületi főgondnok, Benedek Sándor, a Közigazgatá si BirÓ3ág másodelnöke, ref. egyházkerületi főjegyző, Szász Károly dr. titkos tanácsos, a képviselőház ny. elnöke, Ilosva^ Lajos dr. ny. államtitkár, müegy temi tanár, Benedek Zsolt dr. kormányfőtanácsos, a ref. egyetemes konvent tanácsosa, Jalaoviczky Sándor ny. államtitkár, felsőházi tag, Bernát István dr,. a Nemzeti Bank alelnöke, Schneller István dr., id. Imre József dr., Kiss Ferenc dr, Miferovics Gyula dr., Császár Elemér :'r., Kiss Ferenc dr v Melich János dr., Eomanovszky Sándor dr. és Csikesz Sándor egyetemi tanárok, Németh Károly és Scholtz Oszkár dr. ev. agyházkerületi fejegyzők, Áprily Lajos, a Protestáns Szemle szerkesztője, Szlávik Mátyá3 dr. ny. teológiai igazgató, Hamar I3tván, B. Pap István és Csekey Sándor dr. tejel, tanárok, S. Szabó József ny, középiskolai főigazgató, Bendl Henrik ev. egyetom-3 pénztáros, Kring Jenő dr, táblabíró, Szabó Imre fasori ref. lelkész, Török Pál dr., a társaság főtitkára és s^kan mások. R a v a 3 z László dr. dunamelléki református püspök, a társaság egyházi elnöke néhány szóval megnyitotta az ülést, majd felkérte Kovács Sándor dr.-t,a a soproni svangélikua hittudományi egyetemi kar egyháztörténeti professzorát, hegy tartsa meg előadását Augustinu.3 koráról. Mély és széles távlatba állította az előadó Augu3tlnus idejének egyházi, politikai, világnézeti, társadalmi éj erkölcsi vi3zonyait. A tiszta lelkeket a guny gyilkos szavával helyezték, akkor pellengérre, mondotta a többi között Kovács professzor, csak az erény óéds csúfolása szédítette mámorba az embereket. Sem nagy jellemeket, sem nagy gonosztevőket nem tudott szülnj ez a kor, amelynek az ide általán és tradiciótlan, érzéki puhaság a főjellemvonása. A férfi züllése magával rántja a nőt, aki bőségben, pazarlásban és hivalkodásban élte ki magát, a-, legkülönb asszonynak a meddőt tartatták. Egy haldokló, ^veszni induló társadalom megdöbbentő képe az Augu3tlnus fellépése, előtti időé. A katakombákból előkerült kere oztyáuoéget is "állhatottá ez a pogány, epikureus szellem, amelyet a hatalom :ltott bele. A paróohiákat ellepik az ál-diakonisszák, akik a romlottság fészkeit teremtik meg a templomok tŐ3zoir széd3ágában. A papokat főképpen a, kapzsiság jellemzi, egy püspök tizenöt pap' ját volt kénytelen elcsapni házasságtörés miatt."Pirulok, hogy e büntetést mi megérdemeltük"- Írja a nagy egyházi férfiú, Hieronyiius. Augustinus végigjárta a kísértés iskoláját és hosszas vergődés után, mint Luther, jutott el az igazság megismeréséhez, benne a római lélek utoljára nagyot lobban, 3 azt hirdeti, hogy Róma győz, de nem a te3ti, hanem az erkölcsi Róma. A tapssal fogadott előadás után Révész Imre dr., a debreceni Ti3za István-tudományegyetem egyháztörténeImi profeoszóra lépett a dobogóra és Ágostonról, mint teológusról tartott felolvasást, - A magyar keresztyénség többsége /. 3 tanában egy szelid ifjút ünnepelt, Imre herceget, 3 C3ak szerény csillagként jelent meg egy másik centenÍ náris nagyság, Ágoston szelleme. Talán nem maradt volna annyira föld-távolban, ha nem esik egybe a Szent Imre-évvel, De a kelc3önvett fényű egyéniségeket ünnepelni megszokottabb, mint a tömegnek kevésbbé tetsző, kiváltságos elméket. /Folytatása következik./
