Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-22 [050]

/k DUN*iMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE i Folytatás.]../ majd T q 1 o k 1 József gróf titkos fecnácdos, fögondnok, a gyűlés világi elnök© mondott megnyitóbeszédet: - Túlságosan megnehezedett az idő

4 járása felettünk, kezdte beszédét Teleki grüf} üa is csak-ugy tűrünk> szenvedünk a trianoni békedlíjfátum következtében, amely önsúllyal nehezedik ránk. Addig, amig ez az átok rajtunk van

4 nem remélhetjük közállapotaink tetemes javulás át .Iga z ugyan, hogy, a békerevizió eszméje már nagy mértékben tért hódit, de amig a revízió ténylegesen is be nem következik, mindaddig csak a legnagyobb erőkifejtéssel, a legnagyobb önfegyelemmel leszünk képesek helyünkön megállani, hogy el ne pusztuljunk. - Kell, hogy mindannyian legyünk a békerevizió egy-egy apostola, megvalósításának békés uton való követelője, mert hiszen maga az a fórcmunka, amelyet tiz évvel ezelőtt hazugság, rosszakarat, bmoszu és tá^ jókozatlanság Trianonban békének nevezett el,megadja a lehetőségét annak, hogy a revizi

0 megvalósuljon. Nekünk éppen azért az a feladatunk,hogy a legerélyesobb propagandával felrázzuk és ébrentartsuk lelkiismeretét mindazoknak, akik rajtunk ezt a bűnt elkövették, belátván, hogy milyen embertelenül, igazságtalanul bántak el velünk, hogy most már ezt a bűnt végre-valahára tegyék jóvá./Élénk éljenzés/ - Orvondetos eseményről is emlékezhetünk! Ebben az évben ünnepeltük kormányzó ur őfőméltósága kormányzóságának tizéves fordulóját, /Lelkes holyoslés és taps/ A történelem lesz hivatva kellőképpen méltatni az ő érdemeit, mi csak azt kérjük, tartsa m^g Öt a Mindenható minékünk; s adja mog Neki azt^a legnagyobb boldogságot, hogy velünk együtt minél előbb megélhesse a diíső, boldog, Nagymagyarország feltámadhat. Teleki József gróf fögondnok indítványára a gyűlés ezután

t amelynek minden tagja állva hallgatta végig » Teleki gróf szavait, hódoló sürgönyt menesztett a kormányzóhoz, Meleg és londületcs szavakkal szól most a fögondnok Ravasz püspöknek a Corvin-lánccal való kitüntetéséről, aicely - úgymond - anyaszentegyházunkra is fényt vet> kívánunk a püspök umak minden jót, hosszú életet, - A legkomolyabb, de hangsúlyozom, hogy nom reménytelen közgazdasági válságban vergődünk. Ezt is leginkább Trianonnak, a haza megcsonkításának köszönhetjük. Mindenki érzi a válság súlyát, de legjpbban a szegények. És ilyenkor az szokott történni, hogy taéregkeverők,lélekkuférak férkőznek az elégedetlenek szivéhez, hogy felfordulást idézzenek elő.Éppen azért kérem mindazokat, akikre a nép vezetése van bizva, elsősorban a lelkészeket és tanítókat, vigyázzanak a rájukbizott lelkekre. Bár olcsó vigasztalás az, hogy ezek a gazdasági bajok az egész világban észleIhetők,mindege a baj meg van, ne takargassunk semmit, kell hogy megértéssel a szegényem., ber bajai iránt, nem sckat beszélve, de a mái többet cselekedve, olyan sürgős intézkedéseket tegyünk, amely odavezet, hogy minél kevesebb elégedetlen ember éljen a rzogcsonki tott hazában. Isten segedelmével meg fogjuk találni a módját, hogy a válságon sikerrel átjussunk, - Azoknak, akiknek több adatott, szállítsák le igényeiket, ne költekezzenek léháskodásra, ellenben amit adhatnak, adják oda a keserves könnyek fel szárítás ára, az éhezők és ruhátlanok felsogités éro. - A gazdasági depresszió a mi anyaszentegyházunkat is válsága sodorta, a buza és a rozs az utolsó néhány hénap alatt nyolc pengővel esett. A kormány pedig tetemesen redukálta az államsegélyt egyházunkkal szemben, *! - .Ajribár hazafiak vagyunk és nem akarjuk az állarházta rtás egyenJ súlyának felborulását, az államsegély-redukcióba nem nyugodhatunk belo akh kor, amikor - úgymond emelt hangon Teleki fögondnok - megengedem, hogy he- S [/ iyes, de nom okvetlenül o lk örülhető tlen, sőt itt-ott haszontalan és non indokolt költekezésre van pénz, nem engedhetjük meg, hogy ezzel a redukcióval egyházaink a tönk szélérc jussanak, előbb-ut^bb életképtelenné váljanak, /folytatása következik/