Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-29 [050]

A KERESKEDELEM ES I?hií LEROMLÁSÁVAL A NEMZET VÉGTELEN KÁRÁRA ELPUSZTUL A FÜGGETLEN MAGYAR POLG,RSÁG IS. Az ország legsúlyosabb közüzemi, kczszálli tási és hitelkérdéseirö'l nagy beszédet mondott K a 1 1 a y Miklcs államtit kár. "Gúnnyá törpül a numerus clausus 03 minden leomlik, mi embert az embertől elvállaszt." Az Erzsébetvárosi Kör díszterében cz Egységes Községi Polgári Part VII, kerületi szervezeti szombaton este nagygyűlést tartottak, amelynek különös jelentőséget adott Kállay Miklós kereskedelmi államtitkárnak beszéde. Ugrón Gábor és Lédermann Mur mint a,pártszervezet elnökei és a kerületbeli kereskedők és iparosok képviselő^ üdvözölték az államtitkárt. Elénk éljenzés kos zent ct*te Kállay Miklóst, amikor szólásra emelkeöett és a következőket mondotta: - Rögtön sietek kijelenteni, hogy nem azért jöttem ide, mert fc városi választás van. Én nem fogok kortesbeszédet mondani. Mindenüvé elmegyek, ha olyan helyre hivnak, ahol kötelességem kereskedő é3 iparos polgártársaimmal szembenézni, mert ennek az osztálynak a szolgalatába szegődtem, amikor állásomat elfogadtam. Ide még azért is eljöttem, mert Dési Géza hívott és én mindenüvé el fogok menni, ahov&L'ési Géza hiv engem. Mégis marae junk egy pillanatig a fővárosi választásoknál, amelyeknek menetét ugyancsak meglehetős messziről kisérem.és még a postai kézb sitésekte sem szóltam beié, aminthogy garantálom, hogy nem szól bele senki. Ha messziről is nézem, mégis csodálattal látom, hogy micsoda , t nagypolitika folyik most ebben a városban. Itt most, amikor arrcl van szó, hegy Budapest megválassza a maga törvényhatósági képviselőit, akkor világeszmék ütköznek össze, szocializ mus, demokrácia, liberalizmus, kohzervatázmus-, kereszténység, zsidóság és nem tudom micsoda eszmék ütközőcsatája lett Budape3t székesfőváros törvényhatósági bizottságának megválasztása. s — Attól félek, hogy ahol ilyen nagy eszmék ütköznek meg egymással ott a mindennapi kenyérért küzdő polgár érdekei alulmaradnak és attól félek hogy a világeszmék, társadalmi és faja- problémák hevületében elvakult pártvezérek nem látják meg, hogy mi fáj ennek a polgárságnak, sjnelynek rosszul megy a boltja, ninc3 munkája a műhelyben és nyugtalanság gyötri családi K otthonában. • , Az államtitkár ezután a városok keletkezésének történetét fejtegette ésjslmondta, hrgy az ipar és kereskedelmet űző polgárok, a céhek bástyával^övezték körül városaikat, amelyeknek falai azonbah leomlottk k és maguk a városok is a romlás szélére kerültek, amikor segédcsapatul engedték magukat felhasználni, politikai harcokba bocsátkoztak a király, vagyellenkirály mellett, — Ne engedje meg a polgárság - folytatta Kállay Miklós, hogy tyórposten-nak, rohamcsapatnak használhassák fel a főváros polgárságát a "politikai küzdelmeiben, amelyekbe^ csak: mint faltörő kos szerepelhetnek,mig maginak a pclgí.rságnkk az érdeke elpusztul. ~"*A probléma ma nemcsak a polgárság megsegítése, hanem a megvédése is. Támadások özöne zúdul a polgárság ellen nemcsak Oroszországból, hanem megindul . a kereskedelem ellen ' agrároldalról, a kisipar ellen szo»4-ft cialista o_ldalról és mindkettő ellen a nagyipar részéről. Nem akarok harcot hirdefhi az egyes gazdasági ágazatok között, de nem is akarok struccpolitikát iizni, Nagy dolog már magának a keresked elemnek és a kisiparnak a vádelme és ha nem látnak ' & kellő haladást és bizonyos jelét kivívását, higjék meg, hogy maga a védelem is megérdemli nem az elismerést, de a felismer sét annak, hogy ilyen küzdelmet kell folytatnunk, ~ ' Az államtitkár ezután a . ««*:«txtx/4 forgalmi fázisadórendszer; rol es a hatósági közüzemekről beszélt, majd igy folytatta: - Végezetesnek tartom és semmieaetre sem tesz jó szolgálatot ai országnak, ha egy^érdekképviselet vezetője azt mondja, hogy nem hitelképes a magyar kereskedő, mert ha már ő mondja ezt, hogyan menjek én külfölre L

pénzt kérni a magyar közgazdaság vérkeringésének élénkítésére, /Elénk helyeslés és taps./ /Folytatása következik./