Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-27 [050]

KÁRTÉRÍTÉSI PER PÉCHY ERZSI ELLEN A SIÓFOKI AUTóHARAMBOL MIATT* péchy Erzsi oporet '/primadonna augusztus 2-ón egy hatalmas Austro Daimler kocsin Indult Fonyód-Bélatelopre„ Székesfehérvár előtt az autó eggn^f-BSen "bejövő kocsival összeütközött s ennek következtében a művésznő is megsérült, a mellette ülő soffor, Schenk János azonban komolyabb sérüléseket szenvedett, Schenk János az esetből kifolyólag most kártérítési pert inditott Pechy Erzsi ellen, keresete szerint ugyanis a karambolból kifolyólag olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két hétig ágyban fekvő beteg volt, október derekáig orvosi kezelés alatt állott, azóta sem tudott munkát kapni. Keresete szerint Péchy Erzsit terheli a jogi felelősség az autóbalesetért, mert a karambolt Pcchy Erzsi gondatlansága, illetve a vezetésben való járatlansága okolta, Schevk János elmaradt keresete cimén • 69o pengőt perel, ügyvédje Bálint «.rtur dr. ugyanis keresetében azt adja elő, hogy igazolható móón Suhenk János napi jövedelme tíz pengő volt és minthogy hatvankileno napi^ tartott az autóbaleset folytán a kényszerpihenő, hatvankiienesz or tiz pengő jövedelemtől esett el, A • , bíróság a közeljövőben tüz ki tárgyalást ebben az ügyben s akkor a felperes érvelésére Péchy Erzsi megteszi majd észrevételeit,. /MOT/ M. LEHET-E A CS.'JLóT MEGZSAROLNI? Bczsó Jonő ügynök összeköttetésbe került Csenkei Lajossal, aki tőle részletfizetésre különböző vászonárukat vásárolt, Csenkei nem fizette ki a részletekot, hanem egy komplikált elszámolásba vitte bele Bozsót, Csenkei ugyanis arra hivatkozott, hogy Bozsó Jenő rendezetlen honosítási ügyét el intézi s ennek fejében llo pengőt megfizetettnek fognak tekinteni, Bozsó át is adta á legfontosabb okmányait, a dolog ' uzódott, a honosítás rendo» so nem sikerült- Csenkei viszont a részleteket, sem fizette. Bozsó elkeseredésében arra határozta el magát- hogy Csenkeitől visszaszerzi az okmányait és visszaveszi azokét a részletre vásárolt árukat is, amelyeket' Csenkei kicsalt tőle.- annál isinkább, mert közben Csenkeit ez-f t és más bűncselekményért is jogerősen elítélte a bíróság, BPZSÓ egy szép napon elment Csenkeihez

; akit azonban nem talált otthon, dgy darabig várt rá, azután a háza népét megfenyegette azzal, hogy rendőrt hiv, ugy jár el, mint ogy detektív, ha nem adják vissza az okmányait ós a vásznakat,, -melyekből időközbon párnákat készitettok, Fozsó ki is kényszeritette az asszonynépből a holmikat, csak hogy azután ellene indilt meg az eljárás zsarolás cimén s ma került az ügye a bünte tő törvényszék Ková

c

s -tanácsa oló, A tanúkihallgatások befejezése után vitéz Szóohy István királyi ügyész tartotta meg vádbeszédót, azután Füzesséry Kund dr, védő szólalt fel Ól azzal érvelt,hogy ha egy csalótól követelem vissza jogos tulajdonomat, akker nem követhetek el zsarolást, egyébként is abban a miliőben, amelybon a bűncselekmény lezajlott, a rendőrre vagy detektivre való hivatkozásnak nem lehet nlyan megfélemlítő hatása, hof y a zsarolás kritériuma ki volna merítve. Ha Csenkei csalni nem félt, ezért börtönbe Is került, aligha félhetett attól, hogy rendőrt hivnak. A törvényszék rövü tanácskozás után megállapitotta Bozsó bűnösségét, kétheti fogházbüntetésre Ítélte, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette „/MOT"/ M'« A BUDAPESTI KIRÁLYI SAJTÓÜGYÉSZSEG ÉRDEKES HIRDETMÉNYE A TÖRVÉNYHAT6 SÁGI VÁLASZTÁSOK KIÍRÁSÁVAL KAPCSOLATBAN, Thury Endre főügyész, a budapesti királyi ügyészség sajtóosztályának a vezetője a törvényhatósági választások kiírásával kapcsolatban a nyomdák érdekében is felhívja a nyomdatulajdonos ok figyelmét a törvény rendelkezéseire, mert a törvény ós a tilalom ellen vétők ellen eljárást kell indítani és ezt a vétségét a törvény két évig terjedhető fogházbüntetéssel sújtja, A budapesti királyi ügyészség 193o E.L. 21. D, 39/1 számú körirata a következőképpen hangzik: - Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 193o XVIII. tc. 21, paragrafusa értelmében a törvényhatóság bizottság tagjainak választásával kapcsolatos falragaszok /plakátok/ és röpeódulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalók-n s a gyűléseket kihirdető falragaszok /pia kátok/ ós rőpvédulák pedig a gyűlések helyén, Idején és a szónokok, jelöltek személyén, a gyűlést egybehívó pártnak megjelölésén kivül semmi más özöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak, /Folyt.köv./M,