Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3
1930-11-21 [050]
. /A. BUDAPESTI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA TELJES ÜLÉSE. Folyt. 5./ Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Szege Ernő dr. titkár a textiláruk egyfázisú forgalmi adója tárgyában jelenti, hogy e kérdu3 ügyében 11 hónapon át a kamarában egy érdekképviseletközi bizottság Székács Antal vezetése mellett minden lehetőt megtett arra nézve, hegy a kereskedők és iparosok egyetemét érdeklő e kérdést az összes érdekek méltányos figyelembevételével és kiegyenlítésével tető alá hozza "képpen, hogy a pénzügyminisztérium által megkívánt 28.2 raillié3 adóhozam az uj rendszer alatt is a kincstár rendelkezésére álljon* A tárgyalások tudvalevőleg a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének javaslatai alapján folytak. A textilé gye sülét ben hónapok tárgyalásainak eredményekép két álláspont alakult ki, az egyik az egyfázisú rendszert bizonyos közbenső fázisok beiktatásával, a másik a közbenső fázisok nélkül képzeli el. Mivel a kamara elnökéségének minden fáradozása ellenére sem. sikerült teljesen egyöntetű álláspontot létrehozni, a kamara elnökségére hárult a feladat a teljes ülésnek oly javaslatot tenni, mely az Ös3ze3 érdekek méltányos kiegyenlítésére törekszik. Az előadó ezután részletesen ismertette a tervezetet, amely részletes javaslatokat tartalmaz a nyersanyag, fonál, nyersáru, készáru belföldi forgalma és importja tekintetében a hazai gyáripart az osztrák rendszerben elfogadott kiegyenlítő kulccsal törekszik megvédeni és a megfelelő megoldáshoz a manipuláns kérdésre nézve is. Igen élénk vita következett. V Í d a Jenő felsőházi tag megérti, hogy a kamara az egyfázisú rendszer elvi álláspontjába - • >c helyezkedik, ennek gyakorlati megvalósítása tekintetében azonban elsősorban az érdekelt gyáriparnak kell önmagával teljesen tisztába-, jönnie ós teljesen egységes álláspontot kitermelnie. Ez azonban nem következett be és azért felfogása az, hegy a kamarának mindkét szembenállójavaslatot a kormány elé kellene terjesztenie döntés végett. Éber Antal elnök Vlda Jenőnek válaszolva kifejti, hogy a kamarának épp legfőbb hivatása az,, hogy ilyen esetekben kivezető utat jelöljön ki az érdekek kiegyenlítése által. A kamara nem térhe&ki ezen feladat elől. Nyugodt lelkiismerettel állitja, hogy immár egy éven át a kamara elnöksége minden L .hetőt elkövetett egy megfelelő kompromisszum létrehozása végett. S z u r d a y Róbert rámutat arra, hogy az egyfázisú adónak régi híve és szószc'l /; Ja, nézete szerint az utolsó crában is meg kellene kísérelni a kompromisszumos megoldást. D r u c k e r Géza szerint a kamarai elnükség javaslata a gyáripar 88 százalékát, az összes érdekeltek 90 százalékát találja maga mögött. Báró M a d a r *• * s s y -Be c k Gyula a Kereskedelmi Csarnok elnöke azt fejtette ki, hogy mJJsfc, amidőn a pénzügyi kormány végre hajlandó az egyfázisú rendszert a teytllszakmában megvalósítani, tragikus volna, ha csak azért, mert az ellentétek tökéletesen kiküszöbölve nincsenek, a megoldás késlekednék, vagy esetleg még a gazdasági élet nagy kárára elmaradna, A kamara számára presztízs és becsület kérdése a kormány elé konkrét határozott javaslattal járulni. Eppinger Károly a kereskedelem nevében üdvözli a kamara elnökségét. Ugyanilyen értelemben szólaltak fel dr. R e i s z Jenő és V é r t e s Emil. ú G h o r i n Ferenc csatlakozik Vida Jenő álláspontjához és azt kéri, hogy mindkét javaslat terjesztessék a kormány elé. G o 1 d b e r g e r Leó azt kéri, hogy a kérdésben a teljes ülés most ne határozzon, szintén az egyfázisú rendszer hívének vallja magát, de súlyt helyezne arra, ha ez a kérdés a kamarában nem szavazás, hanem kölcsönös meggyőződés utján oldódnék meg. Ezután az elnök rámutatott arra, hegy a kérdésnek összes szakvonatkozásait a kamarában működő érdekképviseletközi bizottság a legtökéletesebben megvizsgálta, A kamara elnökségének a javaslata épp az itt szerzek benyomások alapján jött létre. 'l /Folytatása következik./
