Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3
1930-11-24 [050]
/A főváros közgyűlése. Folytatás,/ Zala Zsigmond követeli ezután, hogy a nem rentábilis és a magángazdasággal konkurráló üzemeket likvidalják, az üzemekben lévő óriási összegeket vonják ki és más módo.T. Jaocsássák a gazdasági élet vérkeringésébe Reflektál Steinhercznek a kapitalista termelési rendről hangoztatott fejtegetéseire és kijelenti, Jtogy bár maga is a kapitalista gazdasági rend híve, nem mondja, hogy a kapitalista termelési rend kinövéseit nem kell lefaragni, de visszautasítja azt a törekvést, hogy minden termelési eszközt közkézre kell adni, mert a kapitalista rendszernél senki jobbat hozni nem tud és láttuk, hogy a másik rend, amivel próbálkoztak, sokkal rosszabb helyzetet teremtett, mint ma van. Olyan kinövéseket, mint a kartellek, természetesben elitél > de a kormánynak módjában volna e téren ls rendet teremteni, ha-nem volna olyan jóviszon^Jfean a kartellekkel, Zala a Talbot centrélé támadásával fejezte be beszédét, Utána Balkányi Kálmán került sorra, aki azonban arra való hivatkozással, hogy az idő már fél tizre jár és részletesen akar foglalkozni az üzemekkel, azt proponálta, hogy szakítsák félbe a tárgyalást és halasszék el keddre. Az elnrklő R i .p k a Ferenc főpolgármester erre azt válaszolta, hogy a tárgyalás vezetése elnöki jog és nincs abban a helyzetben, hogy a tárgyalást -már most félbeszakitsa és arra kérte Balkányit, hogy folytassa felszólalását a költségvetéshez, Az elnöklő főpolgármesternek erre a kijelentésére a szélső baloldalon zajongani kezdtek és sürü közbekiáltások között Lévát Sándor az ügyrendhez akart szót kérni, Balkányi Kálmán azonban mégis megkezdte beszédét, melybon azt fejtegette, hogy aZ Elektromos Müvek költségvetése optimisztikusan ós a fogyasztókkal szemben ridegen van megállapítva, Pedig az optimizmus nem jogosult, mert txk általános gazdasági pangást az üzemek is meg fo jék érezni, j Lévai Sándor újra az ügyrendhez kért szót, az elnöklő R 1 p k a főpolgármestor azonban öt peré szünetet rendelt el* Í Szünet után Lévai Sándor elállt a szótól; mire aZ el** k a vitát bezárta. B u z á t h János alpolgármester összegezte az indítványokat,melyeket kiadtak a polgármesternek,E n nek megtörténte után a kfczgyü lés az elektromos müvek költségvetését elgogadta. A gázmüvek költségvetésének tárgyalásánál az egyetlen felszólaló Román Ernő volt, aki azt óhajtqtta, hogy a gázmüvekhez hasonló an a többi üzemek is használjanak propagandaeszközöket gyártmányaik népszerűsítésére. Hosszasabban fejtegette ezután, hogy a magánépitkezes megkönnyítése érdekében a közmüvek bekapcsolását az egyes üzemeknek önköltségi árako: kellene végezni, mert a mai huzamos bürokratikus eljárás és a nagyon magasan megállapított bekapcsolási dijak erősen hátráltatják az építkezőket. Indítványt terjesztett be arranézve, hogy a közmüvek felszerelését egy központi szerv intézze, további indítványában pedig azt javasolta, hogy az összes közmüvek bekapcsolása önköltségi árakon és méltányosan megállapított 'részletfizetési kedvezménnyel történjék. Román indítványait kiadták a polgé mesternek, utána a közgyűlés a gázmüvek költségvetését elfogadta és rátért a vízmüvek költségvetésének letárgyalására, melyet miután a feliratkozott szónokok közül egy sem volt jelen, * vita nélkül elfogadtak Az autóbuszüzem költségvetéséhez Lévai Sándor szólott« Megállapította,hogy az autóbuszüzemnek sok az indokolatlan ellensége, pedig ez az üzem nagyon Jó szolgálatokat tesz már ma is, an ikor még nincsen anynyira kifejlesztve, amennyire azt a főváros érdeke megkívánná. Arra kell törekedni, hogy legalább 100 üj kocsi megrendelésével több uj vonalat lerí hessen létesíteni és ezáltal a főváros külső részel szorosabban és gyorsab/ ban kapcsolódjanak a belterületekhez, y • /Folytatása kivetkezik./
