Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-13 [049]
- — CSAL/Dl RáBORUSJű KU?YAHARJJV:.SSAL ES BECSÜLETSÉRTÉSSEL. 'özv, Littomericzky Kálmánné 1927 október 2-án estefelé leányával, az azóta elhalt bachryj Józsefnéval sétálgatott. Bachryjné édesanyja kutyáját, amelyen szájkosár is volt, pórázon maga mellett vezette. A két nő sétálás közben szembetalálkozott Littomericzky Mátyásnéval, a "Juli tanttal" és araiak fogadott leányával, Littomericzky-Pilipp Erzsébettel. A fogadott leány ugyancsak egy kutyát vezetett pórázon és kellően felszájkosarazva. Littomericzky Mátyásné véletlenül meglökte Littomericzky ^•álmánnét, mire az utóbbi leánya felé fordulva olyasmit mondott sógornőjére vonatkoztatva, hogy "trcmpli". Mikor később a négy hölgy újra összetalálkozott, ekkor viszont a Juli tant tett megjegyzést sógornőjére, akit állítólag röviden poloskakirálynőnek nevezett. Ebből aztán szóváltás támadt, amelynek hevében Littomericzky Pilipp Erzsébet leoldotta kutyájáról a szájkosarat és a poráét és ezekkel a szíjakkal ütlegelni kezdte Littomericzky Kalmáhnet és Bachryj Józsefnét. Bachryjné egyes tanuk szerint még ekkor is megőrizte hidegvérét és sajut kutyáját tovább ra is szoros pórázon tartotta. Az eljárást mégis Littomericzky-Filipp Erzsébetek inditották meg rokonaik ellen, akiket azzal vádoltak, hogy kutyájukkal megharapta tták Littomericzky-Filipp Erzsébet jobbkezét. Ennek az állit ásnak az Igazolására a büntet őtörvénysz ék előtt lefolytatott főtárgyaláson a sértett hittomericzky Filipp Erzsébet becsatolt egy orvosi igazolványt, amely azt állította, hogy a sértett kézsobe kutyaharapástól eredt. A kihallgatott tanuk teljesen ellentétes tanúvallomásokat tettek. Ötvös József dr. törvényszéki orvosszakértő szakvéleménye döntőt te el a bünoer sorsát, aki azt hangoztatta, hogy nem lehetett megállapítani pontosan a seb keletkezésének okátr A törvényszék ezek alapján özv. Littomericzky Kálmáhhét a gondatlans ágb ü l okozott súlyos testi sértés vétségének v-Jdj.a alól fölmentette és rámutatott arra, hogy a sértett kezét a aaját kutyája haraphatta meg. Megállapítja az elsőfokú Ítélet, hogy a sértott és nevelőanyja a főtárgyaláson is kimutatták a vádlott iránti ellenszenvüket, akivel szemben olyan ellenséges magatartást tanúsítottak, hogy az elnöknek ismételten rendreutasitás eszközével kellett élnie. A tábla Dus árdy-tanácsa most a törvényszék Ítéletét jogerősen helybenhagyta. /HOT/ Ky. <*— JOGERŐSEN ÖTSZÁZ PENGŐ P NZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTEK AÜTóGÁZOL.SERT EGY FÖV ÁR OSI GY.P.IG...Z GAT ÓT. Schermann Vilmos budapesti gyárigazgató, akinek soffőri igazolványa is van, 1928 szeptember 24-én este gépkocsiját, amelyben Rövid Istvánná novü tisztviselőnőjével együtt autózott, a Kőfaragó-utca és a Főherceg Sán dor-tér keresztezésénél olyan figyelmetlenül vezette, hogy 3ulyos balesetet okozott. A gyárigazgató ugyanis kí akart a kor ülni az útvonalba eső várakozó személyautót, de elmulasztott kürt jelzést adni és igy okozna lett annak, hogy az ácsorgó autó előtt az uttestén áthaladni akaró Olsár Lajos a gyárigazgató autójának kerekei alá került és súlyosan megsérült. Schermann Vilmos ellen gondatlans agb°l okozott súlyos testi sértés vétsége miatt indult meg a bűnvádi eljárás. A büntetőtörvényszék előtt a vádlott igazgató azzal védekezett, hogy az úttest nedves volt,az utca alig volt kivilágítva és igy nem felelős a, bekövetkezett balesetért A törvényszék a kihallgatott tanuk vallomása és a meghallgatott szakértők véleménye alapján megállapította,hogy a főv JOS belterületén egyetlen utca sincsen annyira hiányosan megvilágítva,hogy legalább tizenöthúsz méternyire ne lehetett volna ellátni. Ezek'szerint a bíróság Schermenn Vilmost € terhére rótt cselekmény miatt ötszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte és ezt az Ítéletet most a tábla Dusárdy-tanácsa jogerősen jóváhagyta. /MOT/ Ky.
