Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-11 [049]

/BESTVÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE. F 0 1 y t a t á s.2,/ P r e s z 1 y Elemér főispán meleghangú beszéddel köszöntötte az újonnan megválaszt-tt főjegyzőt és utána N e y Géza válaszolt a főispán 3zaya*ra, Fogadalmat tett, hogy a régi vármegyei szellemben dolgozik és továbbra is minden erejével a vármegye javát szolgálja. Az alispáni jelentéshez elsőnek Violán István szolalt hozzá, aki a tej értékes ités kérdését tette szóvá. A termelők évekkel ezolütt 20-24 fillért kaptak a tejért, ami óta azonban a pesti tejkar te 11 megszervezkedett, azóta 14 fillérért vásárolják a gazdáktól azt a tejet, amiért a fogyasztótól 36 fillért kémek. A gazdák termelő és értékesítő szövetkezeteik utján 32 filléres áron árusítanak a fővárosban, ezért a kartellek cegfenyegették őket, hogy a termelői árat még le jebb nyomják. /Flekiáltások: le a kartel lekkel 1/ A készülő tejrendelet a legnagyobb aggodalommal tölti el a fogyasztókat és a gazdákat egyaránt és ha ez a rendelet tényleg monopóliumot biztosit a tejkartellnak, oz a monopólium a kistermelők tönkretétolót Jelenti, P r e s z 1 y Elemér főispán bejelentette, hogy a földművelésügyi miniszterről folytatott tárgyalásai alapján leszögezi, hogy tejrondolot kiadásáról nincsen szó, ellenben tervbe van véve a tejtörvény benyújtása. Mielőtt azonban ©z a törvény a parlament elé kerülne, arra kórto a főispánt a földművelésügyi miniszter, ho$*y még tervezet fórjában küldje meg az alispánnak-, aki n megyei te jbizotts?^gal. együtt hozzá kivan a tervezethez szAlni azért, hogy a törvényben a termelök ós fogyasztók érdekei kellőképpen érvényesüljenek, Horskovits József felszólalásában élénken kritizálta a tejkartell működését, amely nemcsak a termelőket és fogyasztókat, hanem a kiskereskedőket is tönkre teszi, A nagy tej válla latok az elmúlt héten titkos ankétet tartottak, amelyre a kisvállalkozókat is meghívták és kénys zeritettók őket, hogy csatlakozzanak a kartellhez és azok is a kartelláron árusítsák a tejet. Helszólalásának további részében a közterhek enyhítését kórto mert csak ez alkalmas a megyei hátralékok megszüntetésére. Tiltakozott továbbá a posta dijtételeinek felemélése ellen és kérte, hogy a pestkörnyéki falvakat és városokat a telefon és posta forgalomban egyesítsék a fővárossal. Herskovits felszólalása után általános figyelem közben S tuhlmaran Patrik premontrei kanonok, a gödöllői gimnázium igazgatója állott fel szólásra. Nem szavakra, hanem cselekodetre van szükség, amikor Ínségről beszélünk, azonban mégis felszólalok, mert a cselekedeteknek a gondolatok a rugói, AZ ogész emberiséget gazdasági válság gyöfcrij .a*nit a kis Magyarorsz^ kétszeresen érez, mert még a békében sem voltunk gazdagok, ami tartalékaink voltak, arról a háború, a forradalom és Trianon gondoskodott, Az iskolában a gyermekeken keresztül látom, hogy hány család nélkülöz, hány gyereket nem tudnak öltöztetni és hányan nem tudják a tandijakat kifizetni. Sok gyermek nem azért sápadt mert beteg, hanem mert odahaza nincs ennivaló, k környék munkanélküliségének enyhitesére nagyban hozzájárulna a Pécelisaszegi ut kiépitéso, melyhez a költség kétharmadrésze már rendelkezésre is áll és csak ogy haramadrész hiányzik a munka megindításához. Siessen az állam, a kormány mindon város és mindönki az Ínségesek Bogltségéro, Segítsenek a különböző egyházi szervezetek, mert azok nemcsak a hivek lelklüdvónek gondozására hivatottak, hanem az irgalmasság.„oselekedetelnek gyakorié ára is. Segítsenek a karitatív szervezetek, amelykre megsokszorozott feladatérvárnak. Az élet folytonos alkalmazkodás ós a gazdagoknak is alkalmazkodni ok kell a mai viszonyokhoz. Igényes ma senki sem lehet és be kell vonni a fényűzési korlátot. De viszont nem szabad a munkaalkalmakban sem válogatni. Minden jónak megvan az ára, aki csak a javait élvezi, a kötelességeit nem teljesiti, az saját javai élvezetének erkölcsi alapját ingatja meg. Ha magukra hagyjuk a kisombereket és munkanélkülieket, nemcsak a társadalmi rendet tesszük ki veszedelemnek, hanem megingatjuk a kedvezőbb gazdasági körülmények között élőki jólétét is. Nem azt kívánom, arait az uj . . amerikai evangélisták hirdetnek és amit Carnogie még életében megtett, hogy minden vagyonát szétosztotta csupán csalLádja megélhetéséről gondoskodott, de a tétlen kezeket munkához kell juttatni, az éhezőket és fázókat pedig ke»yérhez és meleghez. /Folyt.köv./