Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-19 [049]
ÁPRILY LAJOS ELŐADÁSA"AZ "ERDÉLYI LÉLEIRÖL M • A SoJ.1 Deo Glória református diákszövetség szokásos szerda estéjét rendezte meg 19,-én, este fél 7 ó r ai kezdettel, a Református Teológia Ráday-termében, amelyen Á p r 1 1 y Lajos rendkívül érdekes és értékes előadást tartott "Az erdélyi leleteimmel,, - A legújabb idő'-ben, - mondotta - meglehetősen divatba jött az ugynevefcett régionalizmus, **-z az áramlat ez, amely bizohyos területnek nem feltétlenül egy országnak, hanem országrésznek tulajdonságait akarja kifejezni, régionalizmus áramlata ragadta magával Mistralt amikor csodálatos költészetében grovance lelkét szólaltatta meg. Megtaláljuk ezt az áramlatot mondhatni valamennyi nemzet irddalnában és kertészetében és ezek után nem tekinthetjük egészen kivételes és különös jelenségnek a^z erdélyi léleknek a magyar irodalomban való érvényesülését sem. Nem uj dolog az, hogy beszélnek Genius . Loci-rél} bizonyos költeményekkel és regényekkel kapcsolatban, sok esztétika-lmiamertetésben előfordul ez a szó és azt jelenti, hogy egy művészt egy vidéknek, egy tájnak,a természet egy darabjának a lelke Inspirált., Ezzel a jelens égggej. találkozunk akkor, amikor egy irodalmi termékben,költeményben , 'l '•! az erdélyi lél&k körvonalaira bukkanunk. Mikor az erdélyi lélekről beszélünk néfcy szempontot kell szem előtt tartanunk* Az első szeppont a railieu-elmélet, Mindenki érzi magában annak a természetoek a hatását, amely 8t gyermekkorában körülvette. Biztos vagyok benne, hogyha petofi Erdélyben születik, szabadságszeretete kifejező hangját, az erdélyi havasok cs^uósáinak fenséges hatásában, a havasokadta végtelenség perspektívájában találta volna meg. Az erdélyi lélekről azt szokták mendani, hogy tradloionálista lélek. Ez a második - U...AXJI:„:Í szempont, a£. erdélyi lélek vizsgálatánál. Az erdélyi lélek a maga tradícióinak folytonosságában erősebb, mint az alföldi magyar lélek. Elég csak Bethlen Gábor nevére és korára hivatkoznunk, amely kornak a szelleme atmoszférát hoz a jelenbe és kisugárzik a jövőre is. - A harmadik szempontnak azt a népi összetételt kell elismernünk, amelyben az erdélyi magyarság Erdélyben helyet foglal. Itt elsősorban a székelységre gondolok, amely mlnderu mái népfajtél-»soporttól eltérő vonásokat mutat, s amelynek zamatos nyelve, tájszólása életet önt az ircdalomba, A negyedik szempont az erdélyi lélek vizsgálatánál a humanizmus, gz a tényező az erdélyi magyarságnál a múltban is megmutatta, hogy annak milyen nagy érzéke van, gyökeres tardiclonális lelkülete mellett is a nyugati eszmék Iránt, Ha egy csoportba 1 kötjük ezt a négy szempontot, *> milieut, a tardiciói., az etnxka és a humanizmus tényezőjét, makkor előttünk áll az a szó, hogy taansylvénizmus, Ez a trans^Lvaniamu* az erdélyi magyarságnak a legnagyobb megtartó ereje. Meg van az erdélyi szászáággak Is a maga transylvanizmusa. Az erdélyi románságnál azonban Ingadozó ez; az uj élet-/ körülményfek, a jelenleg tomboló sovinizmus hullámai felaéte is átcsap, trl£ t az azonban biztos, hogy ammkor megjön ffiagy kIÖtSréndulés, akkor cáak erősödni fog az erdélyi románofcd transylvahizmusa • Áprily Lajos ezfehán arról a hatásról beszélt, amely az erdélyi irodalomban a. speciális erdélyi i.;•;*j&^ai psiohe hatása alatt keletkezett. Rámutatott apáczai 8 s e r y János, Mikes Kelemen, Jósika Miklós, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, J erdélyi történelmi tardiclonális érzéstlehel lő munkát±ra, majd rámutatott a mai kor erdélyi irodalmára Wvj A mai erdélyi iró a történelem végzetességével kell ^rezze, a maga Erdélyhez tartozandóságát, mondotta - majd az erdélyi irodalom legújabb termékét Székely Mózes''Zátonyiét ismertette, amely mint*, mondotta, nemcsak könyv," hániam "te tt, r «•••: \, • " *t^ ed— J dig ugyan utolsó, de Isteni .'. t nem legutolsó produktuma az erdélyi léleknek, , * Aprily Lajos átérzett lelkes előadását a nagyszámú hallgatóság lelkes tapssal köszönte meg, /iflOT^S.
