Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-11 [049]
VAN OVERBEKE BELGA PROFESSZOR NAGY VONALÚ EL&DÁST TARTOTT A KISEBBSÉGI PROBLÉMÁRÓL A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN . - Az előadást József királyi ferceg is végighallgatta. A Magyar Külügyi Társaság kedden este a Parlament delegációs termében előadóülést rendezett, amelynek egyetlen tárgyai Van 0 v e r b e k professzornak, a belgiumi Gand-városbeli egyetem tanárának a felolvasása volt, A hírneves belga egyetemi tanár az európai kisebbségek problémáiról tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást. Az ülésen megjelentek: József királyi herceg, továbbá D\ Avignon Jaquaa budapesti belga követ és felesége, valamint Wlassies Gyula báró, Lukács György és Berzeviczy Albert valóságos belső titkos tanácsosok, Eöttevényi Olivér ny, főispán, a Magyar Külügyi Tjá>saság ügyvezető elnöke és felesége, Berzeviczy Albertné, Rosenberg Auguszta alapítványi hölgy, gróf Esterházy Móricné, vitéz Janky Kocsárd és Osanády Frigyes nyugalmazott generálisok, Janky Kocsárdné, Cs Q konics Iván gróf meghatalmazott miniszter, Palkert Alajos helyettes államtitkár és számosan mások a fővárosi társaság-' • -• ' IbŐl. Az előadóülést Berzeviczy Albert elnöki megnyitója vezette be, aki francia nyelvű beszédében melegen üdvözölte az illusztris előadót, akit néhány pregnáns szóval bemutatott,az előkelő hallgat ókö zöns égnek. Ezután Van 0 v e r be ke belga egyetemi tanár tartotta meg felolvasását, amelyben elsősorban rámutatott, hogy mintegy 40 millió európai ember küzdelme és szenvedése jogaik szabad kifejlesztéséért - jellemzi az európai kisebbségek problémájának lényegét. A külföldi vendég ezentúl tömör, de kimerítő meghatározását adta a "kisebbség" fogalmának, majd vázolta a kisebbéégi probléma fej.lődésének történetét, az Ckortól kezdve egészen a jelenleg érvényben lévő kisebbségi szerződósekigg amelyeknek megtartása felett a Nemzetek Szövetségének kell hivatása szerint őrködnie. A probléma célja nem a politikai széthúzás megteremtése, hanem az emberi jogok teljes kifejlesztése. A Népszövetség védelme nom terjed ki valamennyi kisebbségre, amelyok voltaképpen három csoportra oszthatók. Vannak kisebbségek, amelyek a Nemzetek Szövetségének palástja alá tartoznak, vannak olyanok, amelyeknek a védelmét hazai védelmi intézkedések biztosítják és végül vannak olyan kisebbségek i3, amelyek sem a Népszövetségnek, sem a hazai intézkedéseknek védelmében nem részesülnek. A nemzetközi garanciák önmagukban elégtelenek és a gyakorlatban hatástalanok... A probléma megoldására. A mai általános államrendszer még azt a jogot sem adja meg az etnikai kisebbségeknek, hogy adott esetekben illetékes fórumokhoz: a Népszövetség tanácsához fordulhassanak. Ezek a körülmények érthetővé teszik, hogy az emberiség sorsával és a világ békéjével intenziven foglalkozó, hatalmas nemzetközi intézmények, - mint pl, a Nemzetközi Jogi Egyesület, vagy a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia, továbbá az Interparlamentáris Unió, valamint a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója, - behatóan és * élénken foglalkoznak a kisebbségek problémájával. A jognak ós a politikának első rendű feladata - folytatta érdekes fejtegetéseit „' . .A Van Overbeke, - különböző kisebbségi statútumok megalkotása, aminél bizonyos főelveket állandóan szem előtt kell tartani. így pl, figyelemmel kell lenni arra, hogy ezeknek a statútumoknak elő kell segíteniük az emberi jogok teljes kifejlesztését, az állammal szemben megkövetelhető loy^litás keretében. Főképpen két fontos kérdés van, amit a nemzetközi kisebbségi védelmi rendszernek tekintetbe kell vennie: elsősorban a kisebbségeknek azt a törekvését,amely jellegzetes, népi sajátságaik megtartására irányul,másrész/( ről pedig az J erdekelt államok asszimtlaci' 3 céljait. * . 1 /Folytatása következik./
