Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-11 [049]
' ' .•' P r e s z 1 y Elemér főispán maga 1B. megállapította^ hogy Szeder nem sértette meg a vármegyei tisztviselőket^ egyben kérte a pártokat, hogy ne térjenek át politikai térre a vitában, mert gyorsan Izzóvá válik a hangulat/ezekben a nehéz időkben nem széthúzásra, hanem az»i*a van szükség} hogy becsületesen kezetf,égva dolgozzunk* Negyedi Szabó Béla azt kifogásoltál Hogy amig egyik oldalról inségakoiót indítanak, addig másrészről drágítást idéznek elől Az adó bevételek azért emelkednek, mei»t szigorúbban hajt'Á&k be az adókat és Kalocsán előr\)rdult, hogy amikor nem akartak mák* adót fizetni , külön állami végrehajtókat küldtek a városba* Indítványt tetfteeztéett ezután elő> hogy a Társadalombiztosító 24 #-os késedelmi kamatát redukáljákl P r e s z 1 y Elemér főispán azonnal közöltei hogy a népjóié ti miniszter máris megtette azokat az intézkedéseket * amelyeknek értelmében a késedelmi pótlékot 24 %-ról 12 $-ra csökkentik, D e m e László a kisgazdatársa dalom védelmében az ipari cl kek drágasága ellen tiltakozott és a kartellek/ elsŐsoráoan pedig a műtrágya érdekeltség megrendszabályozását követelte. Felhívta az alispán figyelmet arra, hogy a pestkörnyéki városok és falvak is a megye segítségét várják, amelynek egyik hathatós eszköze volna a pécfl»lsaszegi ut megépítése, Fábián Béla a vármegye közgyűlését égi jelnok tekinti, amelyre mindenkinek fel kell figyelnie, de elsősorban a kormánynak kell a rosszul begombolt gazdasági mellényt kigombolni és újra összegombolni, Magyarország 'é#m birja el a Schmidt-féle költségvetés dupláját, mindenkinek, aki az országban él és nemcsak szivével, hanem megélhetésénél fogva is ide van kötve, bele kell törődnie abba, hogy redukálni kell az Igényeket, A gazdas&ni kérdés ma már nemzeti kérdés és jobbról és balról is egyaránt' mih&dsr.l: azt konstatálj a, hogy baj van, De nem elég azt énekelni kórusban, hogy "A gróf a vizbefullt" hanem meg is kell menteni, A segítség útja pedig csak egy módon képzelhető. Csökkenteni kell az állami ós a községi terhüket mert az emberek nem keresnek annyit, mint azelőtt és ma már nem a keresetből fizetik az adókat, hanem a vagyonból. Redukálni kell az állami kiadásoka és helytelen az, hogy amikor eűyrészrcl takarékosságot hirdetnek, másrészről kivetik a kereseti adópótlékot és a posta ujabb 25 milliót vesz kl a pol gárság zsebéből. Pestvármegyéé az érdem, hogy a dugfsegély ügye felszínre került. Háromféle dugsegély van, a jutalom, a kiküldési dij á? az f igazgatós ági tantlének. Senki sem akarja, hogy az országnak éhező tisztviselői legy enek. de nem igazság az, hogy a kistisztviselőnek meg kell elégednie a kidflzetyésael, mások pedig 20,000 pengős diigsegélyoket vesznek fel. Az ls igazságtalanság, hogy ugyanabban a szobában dolgozó, egyforma kategóriához tartozó tisztviselők közül az egyik nem tjud megélni, a másik pedig busásan költekezik. Tiltakozik az ellen, hogy a vérmegye tisztviselői között is különbségek legyenek, aszerint, hogy valaki jól hajtotta-e be az adót vagy som, meraz sekszor nem a tiszviselőn, hanem az adóalanyon múlik. El kell tiltani a vármegyei tisztviselőket attól, h\ogy dugsegélyeket vehessenek fel. Mutasson a vármegye jó példát és mondja kl, hogy vármegyei tisztviselő nem vehet fel jutalmat és, ha a péHzügyminsizét&um mégis kiutal a számára kisebb vagy nagyobb összeget, azt az inségakesió üéljaira köteles fordítani./Altalános helyeslés./ C z 1 r j á k Mihál;y pénzügyiigazgató felszólalásában arra hivatkozott, hogy a közadók kezeléséről szóló törvény ugy rendelkezik* hogy jogában van a pénzügyminisztérium'.nak a város és a kcQzségi tisztviselők^ közül az olyanokat megjutalmazni, akik az előirt adók bizonyos százalékát behajtják. Erdélyi Lojránd alispán reflektált a felszólalásokra. Kifogásolták - mondta -hogy az aliispáni jelentés optimista hangú. Nos,,, mond emelkedett hangon, ha nem biznék ia jövőben, akkor nem volnétt méltó erre a helyre és nem nyerhet csatát az o^lyan hadvezér, aki a vereség gondolatával \ indul a harcba, /Zajos taps,/ . /i/Folyt.köv./