Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-05 [048]

ANYJA SEGÍTSÉGÉVEL AGYONVERTE ÉS A KÚTBA DOBTA A FELESÉGÉT. 1929 január I8-ána virradó éjjelen iVi

illei István iváncsai gazdálkodó halálra verte a feleségét és az eszméletlen állapotban lévő asszonyt beledobta a kútba, ahol Milleiné hamarosan halálát lelte, A dolog még aznap reggel kitudódott, egyre-másra jelentkeztek a tanuk,akik elmondtak,hogy az elhalt asszony halála előtt néhány h°nappal értesítette rokonait ós szomszédait arról, hogy férje .és férjének az anyja, a hetvenhét éves özv, Millei Györgyiié el akarják tenni láb alól, A szerencsétlen asszony elbeszélte, hogy egy izben kihallgatta amint férje és anyósa az iscáll°ban beszélgetve megállapodtok abban, hogy őt; aki betegeskedése miatt csak nyűge a családnak, el fogják pusztítani. A hetvenhét éves parasztasszony még arra is bujtogatta fiat, hogy feleségének első házasságából származó leányát is ölje meg és akkor nagyobb részt juttat neki a vagyonból, A nyomozás befejezése után a királyi ügyészség az elvetemedett öregasszony és fia ellen is gyilkosság büntette cimén emelt vádat és a székesfehérvári törvényszék a tanúvallomások, valamint az orvosszakórtői vélemény alapján %llei Istvánt gyilkosság büntette, özv. iVi

lllei Györgynét pedig gyilkosságra való felbujtás büntette cimén bűnösnek mondotta ki^ ezért a férfit életfogytiglani fegyházra, anyját pedig tizehtitévi fegyházbüntetésre Ítélte. A bejelentett felobbczósek alapján a tábla K

állay-tanácsa elé került az ügy s a felek felszólalása után a tábla a torvényszék Ítéletét helybenhagyta, Baumfeld Lajos dr, Millei István és Schmölcz József dr, özv, %llei Györgyné védője semmiségi panaszt jelentettek be és igy került az ügy a kiréályi kúria elé. A kúria Szőketanácsa ma tárgyalta a gyilkossági bűnügyet és Loyzoll Kálmán dr. koronaügyészhelyettes felszólalása, valamint Baumfeld Lajos dr. és Sshmölcz József dr. védőbeszéde után valamennyi semmiségi panaszt elutasította és az alsóbiróságok életfogytiglani, illetve tizenöt évre szóló fegyházbüntetését jogerőre emelte, /MOT/M. EGY ÁLD 7TEKTIV VISSZ;dÍLÉSEI. Váradi Sándor magántisztviselő ellen a királyi üg7/észség közokirathamisitás ós csalá> büntette cimén emelt vádat, A vád szerint Várad! Sándor oly^hamis okiratot állított ki, amely szerint Hódmezővásárhely város elől járósága városi pecséttel ellátva bizonyltja, hogy neki tekintélyes tehet mentes ingatlana van. Váradi Sándor nem saját nevét szerepeltette ezen a közokiraton, hanem Kovács B

éla gazdag és köztiszteletben álló hódmezővásárhelyi lakosnak adta ki magát s aztán ennek a bizonyítványnak a segit aégével hiteleket vett igénybe és csalásokat követett el. Ezenfelül azonban Budapesten is visszaéléseket követett el, felkereste Schulhof Joze.fint s magát mint egy vidéki rendőrkapitányság kiküldött dotektivjét tüntette föl és azt adta elő, hogy egy kölcsönüggyel kapcsolatban vizs gálatot koll folytatnia, Schulhof Jozofint az áldetektiv egyik hivatali helyiségből a m-sikba cipelte, majd egy helyen magára hagyta azzal az igé réttel, hogy nyomban visszajön, Schulhof Jozefin persze hasztalanul várta vissza Váradit, mert az közben autótaxin elhajtatott 6a Schulhof Jázefin ezer pengő értékű holmijait, amelyekről azt állította, hogy azt a nyomozás kapcsán be kell muta tni a hatóságnak, - beadta egy zálogházba s a pénzzel odébb állt. A királyi ügyészség vádirata alapján most tárgyalta ezt az ügyet a bünte tőtö r^ényszék Kilb-tanácsa es Weiaz Ödön áv „ védőbeszéde után közokira thamisit ás, csalás és sikkasztás bűntettében mondotta ki Váradi Istvánt bűnösnek és ezért összbüntetésül tizhavi börtönbüntetés re Ítélte, A törvényszék az elszenvedett előzetes letartQztatássa 1,illetve vizsgálati fogsággal a büntetésből hét hónapot kitöltöttnek vett./MOT/