Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-10 [048]

/A frontharcos ok nagygyűlése. Folyt a tá 8.1./ Ezt meg kellett változtatni és az egész törvény a jelenlegi helyzethez lett alkalmazva. Az 1873, törvényoikk szerint száz százalékig kellett az állami állásokat betölteni igasalyánf&Stis ztékkel, itt azonban csak 50/2-rOl lehetett szó, mert a gyakorlatban másként nem lehetett megvalósítani, - A törvényben van egy fontharcos szakasz: Nemesak az állami hivataloknál és intézményeknél, honom minden magántársaságnál,amelyik az állammal szerződéses viszonyban van, az altiszti állások 50%-B. volt igazolványos altisztekkel, s 50?í-ban vitézekkel, rokkant altisztekkel ós frontharcosokkal töltendő be s igy 100^-ig érvényesülhetnek a frontharcosok. Közbekiáltás| Sokan vagyunk tisztek, akik nyolc hónap óta dijnokos kódunk, G ö ra b ö s Gyula: Ehhez fi megjegyzéshez csatolom szavaimaH* Ha arról beszélünk, hogy vagyunk akkor azt mondán, hogy ötszázezren vagyunk frontharcosok és én az ötszázezer szempontjából, nem pedig egyes szempontból Ítélem meg a helyzetet. Abszolút igazságok csak a számtanban és a mórtanban vannak. Az élet nem isiieri az es anók*nek es az embereknek száz százalókig való érvényes ülését, En pedig az összesség érdekeit képviselem, /Nagyon helyes./ Nem is a frontharcosok összegségét, hanem az egész nemzet összességét, A mai nehéz helyzetben csak olyan szervezet és intézmény tölti be a hivatását, amely kizárólagosan a nemzet nagy érdekelnek szempontjából működik, -Mi tehát a frontharcosok érdeke és progre.mmja? /Halljuk, halljuk/ A pro gramm sz öt nem használom, mert akkor átsiklom a politikára. A frontharcos kérdés pedig, azon kérdések közé tartozik, amelyek magasabb nemzeti szempontból blrálandók el és amely nem posványositható el pártpolitika révén^ És most ogész akadémikusán beszélek: En frontharcos bajtársnak tartom as zocláldemokrata pártnak azon tagját is, aki arany vitézségi éreméi dolgozik a műhelyben és akire nézve szerencsétlenség, hogy a szociáldemokrata pártba kell beszervezve lennie,Ha pro grammról beszélek, megint nem beszélhetek nagyblr tokos r°l, közé pb irt okosról, kisbirtokosról es mezőgazdasági munkásról, akik között érdekeik képviseletében lehetnek ellentétek, de amellett mind nagyszerű bajtársak lehetnek, A frontharcos lehet nagyiparos, kisiparos, munkaadó, vagy munkás, keresztényszocialista, vagy szociáldemokrata, de csak az érdekeik megítélésében, azonban mint frontharcosok nem húzhatnak szét, - A frontharcos kérdésnél a szolgálati szabályzat első részéből koll kiindulni, amely a maga nemében klasszikus mü, A frontharcos kérdésnél nincs nagybirtokos' és kisbirtokos, munkás és munkaadó,valamenynyion bajtársi- szempontbél ltélendők meg és ilyen oimen lehet őket közös nevezőre hozni. És mihelyt erről a térről lesiklik a frontharcos szervezkedés, akkor megbukott, Mert akkor én is, te is, ő is szembenállunk, mert akker a bankár a bank érdekeit képviseli, vagy akik többen vannak, az adósok megint más érdeket képviselnek. Vannak azonban a frontharcos szellemből keletkező kívánságok és ezeknek a honorálását amagem szempontjából száz száza lókig kivan cm teljesíteni, Én lehetetlennek tartom ugyanis azt, hogy a világháború után, amelyben valamennyien szenvedtünk, hogy azt a társadalmi réteget, amely elöljárt véres zivataros időkben, kockáztatta életét, egészségét, ecistenciáját, családját, s Őt nemcsak kockáz tattá, hanem el is vesztette sokszor, hogy ezt a réteget az állam és a nemzet, ame lynek érdekóben-b áriaennyi re nem is akart résztvenni nemzetünk a világháborúban,— lehetetlen, hogy ezt a réteget a nemzet ne kivánná a legszentebb piedesztálra emelni, - Jaj annak a politikusnak és miniszternek, aki ezt a magasztos szempontot eltéveszti szomelől,Igenis 3Zükség van arra, hogy az utókor lássa azt, hogy aki a haza oltárán áldozatot hozott, az megbecsülésben rés zcsül, • ismerem a fr tntharcos kiskátét. Tudom vannak küls ősegek, társadalmi konvenciók, szükségletek és érdekek^ aoe lyoknek a védelmére az altiszti ellátásrOl sz°ló törvényben kívántam biztosítékot teremteni,de mog koll adni a végtisztességet ÍB annak, aki eltávozik kötzülünké /folytatása következik/