Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-10 [048]

KÖZSÉGI VÁLASZTÁSI HÍREK, A KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT VEZÉREI A BUDAI IPAROSSÁG GYŰLÉSÉN. A budai II. kerületi iparoskor, amely Buda legkomolyabb iparosalakulata, vasárnap délelőtt Batthány-téri helyiségében gyűlést tartott, dr, L e n d 1 Adolf elnöklete alatt. A gyűlésen megjelent Kozma Jenő országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Polgári párt elnöke, Becsey Antal, -Harrer Ferenc, ^Pabinyi Tihamér, Petracsek Lajos, és mások is a várospolitikai élet vezetői közül. Az elnöki megnyitó után Becsey Antal beszélt, rámutatott a különböző ellenzéki oldalról megnyilvánuló demagóg korteshadjáratra, amellyel szemben szilárdan áll a Községi Polgári Párt a maga békét és munkát hirdető programjával, amely ma egyedül fontos, mert a polgárság békét és nyugodt megélhetést akar. Az ellenzék fékevesztett demagógiájára misem jellemzőbb, mint hogy olyan dolgok. orvoslását Ígéri, amelyek egy világkrizis jelei, amelyeket nem hogy egy párt, hanem az egész . nemzet sem tud megszüntetni. Ezután az iparosság nagy kérdéseiről szólott és utalt arra, hogy a Községi Polgári Párt mindenkor legodaadóbb szószólója volt eddig is az iparosság érdekeinek, Dornbach Lajos a szélsőségektől intette a kisiparosságot, majd F a b i n y 1 Thamér egyetemi tanár, a Ganzgyár igazgatója beszélt nagy tetszés mellett, H ar r © r Ferenc nagy tetszéstől kisérve azt fejtegette,hogy a polgárság minden rétegének közös platformon egyesülve kell keresni a megélhetés javulását és a boldogulás útjait. Bizonyította, hogy a Keresztény Községi Párt is csak azóta tudott sikereket elérni a Városházán, amióta^oda bevonult 1925-ben a Községi Polgári párt a maga nagy értékeket képviselő energiáival. A Községi Polgári Pártnak az uj törvény szerint a jövőben még több lehetősége lesz a polgári érdekek eredményesebb szolgálatára, Kozma Jenőt kivonta ezután hallani a gyűlés közönsége, akit megjelenésekor hosszantartó ováció köszöntötte Kozma beszédében hangsúlyozta, hogy mint e kerület szülötte, közvetlen kapcsolatot érez a polgársággal és nem hiszi, hogy ez a polgárság, amely őt olyan közelről ismeri, s amellyel úgyszólván együtt nőtt fel, bárki kedvéért hűtlen legyen ahhez a programmhoz. zászlóhoz, amelyet ő tart a kezében, Rámutatottarra, hogy hosszú közéleti munkássága alatt mindig csak a közérdeket szolgálta s ezt fogja teniii még nagyobb erővel a jövőben is. Mindenki tudja, hogy

( az ő irodája a legnagyobb állásközvetítő Intézet Budapesten, Ezt a politika^ amelynek öt évvel ezelőtt élére állt, misemé .. ' jobban mint az, hogy' az akkor még kicsi tábor hatalmassá növekedett

P LaeEt a polgárság jobban hisz neki, Harrernek, Becseynek, Bódy Tivadarnak, a régi kipróbált városházi vezetőknek, mint azoknak, akik csak választások előtt szoktak megjelenni a polgárság előtt, akik füt-fát ígérnek, mert tudják, hogy nem kell nekik soha az Ígéreteket beváltani. Tóth Árpád, Bolgár Pál, Bencsics Frigyes, V i r a a g Béla , V ö 1 g y Gábor és mások felszólalása után a n&gygyüles _ egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy az iparoskor egyöntetűen csatlakozik az Egységes Községi Polgári Párthoz, /MOT/D. —AZ EGYSÉGES KÖZSÉGI PÁRT NEM ENGEDI KISAJÁTTTTATNI A KERESZTÉNY3GET ÉS A DEMOKRÁCIÁT, A Szent László-uton lévő Terézvárosi mozgószinházban az angyalföldi egységes községi párt többszáz választó részvételével nagygyűlést tartott, amelyen Méhes Ferenc elnöki megnyitója utánSarkadi Sándor , C s á s z á r Gyula és B a b 1 t z Gyula mondott beszédet, Babitz kifejtette, hogy a magyar munkásságnak ls a minden polgár jólétének előmozdítására törekvő egy3ége3 polgári pártban van a helye és reméli, hogy a nemzetközi táborból bevonulnak a nemzeti alapon minden jogos igényüket kielégítő polgári párt soraiba, D i n i c h Vidor a hallgatóság élénk tetszése mellett azt fejtegette, hogy az Egységes Községi Párt nem engedi kisajátittatni más pártokkal sem a kereszténységet, aem a demokráciát, mert e párt az igai kereszténység és a minden tisztes munkát megbecsülő demokrácia alapján áll, A proletárból is polgártjakarnak csinálni, aki megtalálja boldogulását a csonka országban is es hozzásegítsen Nagymagyarország visszaszerzéséhez. A polgárság ne üljön fel a hangzatos jelszavaknak és Ígéreteknek, a gazdagsági helyzet áldozatai pedig utasítsák el maguktól Moszkva csábító aranyát, mert vér és szenny tapad o fénylő, sárga érchez, amely nem hozza meg a megtévesztettek boldogulását. A nagygyűlés Dinich Vidor ünneplésével ért véget„ /MO^/Ba,