Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-08 [048]

/Az országos jegyzőgyülés 0 Folytatás 1./ Ö r f f y Imre országgyűlési! képviselő szólalt fel eaután. A magyar #<Jtt6 közigazgatás - mint mondta - nagyon megérett arra, hogy komoly revízió alá vétessék és a revizió a célja nemcsak az országgyűlési képviselők nagy csoportjának, hanem magénak a miniszterelnöknek is. Nagy hlha, hogy az életet nem ismerő központi hivatali szohákból akarják irányítani a falvak lakosságát és béklyóba vetik sokszor a szegény községi jegyzŐketi olyan intézkedésekkel, amelyek csak túlzott mértékben terhelik őket. A ke-..igazgatás revíziója ma a legsúlyosabb problémája Magyarországnak és bem lehet az, hogy a minisztériumok foglalkozzanak bagatell engedélyezésit ügyekkel, decentralizálni kell a magyar ^közigazgatást és a decentralizáció végső határa a jegyzői asztal, A jegyzőkjelaborátuma a zsebemben van errenézve és őszintén szólva az az érzésem, hogy tul szerény az a kivánsó } amit a jegyzők kérnek, de viszont a jegyzők tapasztalatból tudják, hogy a szerény kívánságok könnyebben elérhetők. A férfivá érett emberek elhatározottságában dolgozunk azon, hogy a közigazgatás reformjának jelszavát élő valósággá tegyük és hogy a falunak visszadjuk a jegyzőjét, A tapssal fogadott beszéd után Vámos Ferenc ismertette az elnöki jelentést, amivel kapcsolatosan leszögezte, hogy a községi háztartások reformjáról szóló törvényjavaslatot a belügyminiszter felhatalmazása alapján nyert információ szerint még december hónapban beterjesztik és mielőtt a javaslat a ház elé kerülne, a belügyminiszter még meghallgatja a jegyzők kívánságait. Ugyancsak a Ház elé terjesztik az igaza ágügymi

1niszter az okirati kényszerről szóló törvényjavaslatot is, amely javaslat az első javaslattal szemben száz százalékoa javulást jelent a falu népe szempontjából. És ennek a javaslatnak a XV, szakasza lesz hivatva, hogy megerősítse a falvak népének azt az Ősi jogát, hogy bizonyos'kisebb jelentőségű okiratok szerkesztését a falu jegyzője végezhesse el,* Vargha István szólalt először hozzá az elnöki jelentéshez. Megállapította) hogy a falvak társadalmi és gazdasági heftfj/zete fagypontra jutott, nem folynak be a jövedelmek és ezenfelül a tta falu közönségét itrit.lelki válság i3 fenyegeti. Kovács Sándor azt kifogásolta, -hogy 99 fölöttes és társhatóság ad utasításokat a falu jegyzőinek, amelyhöz századik hatóságként legújabban a :LÍS LÁB csatlakozik. Ezenkívül a falvakban 12 községi bizottaág működik, amelyeknek munkájában réazt kell a jegyzőknek venniökSajnálja tehát, hogy az elnöki jelentés javaréazt negatívumokat tár a közgyűlés elé, mert sok akciója nem jár azzal a sikerrel, amelyet a jegy • zők vártak. Nagy elfoglaltságuk mellett a jegyzőknek még az sem áll módjukban, hogy gyermekeiket kellőképpen taníttassák, mert ha mesze van a középiskola a falutól, akkor a jegyzői törzsfizetést teljes egészében felemészti a gyermekek neveltetése, főleg ha nem egy, hanem több gyermek tanul Az elnökség működése iránt teljes bizalommal viseltetik, azonban az elnökségnek a különböző tárgyalások alkalmával meg kell mutatnia a jegyzők erejét, hogy akciói teljes sikerrel járhassanak. Bodnár Zoltán, Regős János, 4 C a e k e y Sándor, Szilágyi Zoltán, H é r y Jánoa, Túrák látván és G a 1 1 I János szóltak még hozzá az elnöki jelentéshez, amelyekre Vámo3 Ferenc reflektált ós konstatálta, hogy az elnökség iránt nem rendült meg a bizalom, sőt ujabb erőt ad a toWbbi működéséhez a jegyzői kar egyes tagjainak elkeseredettsége, mert ez mutat Irányt arranézve, hogy az elnökségnek milyen utat keM. követnie. Ezek után K o n c z János az elnöki székben feltette a kérdést, hogy elfogadják-e az elnöki jelentés t, nevezetesen hoz^'járul-e a közgyűlés ahtr z, hogy az okirati kényszerről szóló törvényjavaslatot a jegyzők is magukévá tegyék

0 A közgyűlés egyhangúlag fogadta el az elnöki jelentést. Vámos Ferenc előadása következett ezután, melyben i falu gazdasági és tárdadaimi helyzetét ismertette, A magyar falu sorsamondta , az országos érdeklődés központjába jutott és mindenki a vergődő fal életével foglalkozik„ A községi jegyzők testülete az, amely hivatásszerűen évek óta felszínen tartja ezt a kérdést 3 ez a testület az, amely tradíciói szerint, tanácskozásaiban mindig a falu sorsával foglalkozott. Innen is hirdetni kell, hogy a falu népének nem szabad megtántorodnia, hanem csak a józan ész lehet az irányitója

c A falu bajának a mezőgazdasági termelés váa• j sága a legfőbb oka, én mégis a nyomorúság osztályharcának szava fészkeli ..') magát a falu lelkébe. /Folyt.köv./