Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-16 [047]
BATTHY NY ERZSÉBET GROFNÖ ELVESZTETTE TESTVlfíEl £1 LEN INDÍTOTT BALORIZÁCIOS PERÉTi Batthyány Erzsébet grófnő Pal Alfrad dr, utján valorizációs pert indított testvérei: gróf Batthyány IstvánBatthyány Mária grcfno-Juszth Ferencné, Batthyány Margit grófnő-báró Rosen Györgyné ós B*: tthnyány Pelicie grof nő-Pr cnay Mihólyné ellen. A grófnő keresete örökrész átértékelését kéri, oerértékül 76.893 pengő 60 fillért jelölve meg. A felperes Batthyány Erzsébet grófnő p következőket adja elő a keresetében: Batthyány Lászlón© grófné Latinovich Irma, aki a Batthyány gyerekek nagyanyja volt. 1927-ben halt meg. A grófné nagy vagyonnal rendelkezett és még életeben felosztotta ű nagy értékű ingatlanokat és egyéb értékeket. Batthyány Erzsébet grófnő még a nagyanya életében kapott a vagyonból először 1919-ben 10.000 koronát, majd az árvaszéknél javára letetbehelyeztek 30.000 koronát, azzal, hogy a 40.000 korona majdan betudandó a hagyatékból járó örökrészbe. Batthyány János gróf, Erzsébet grófnő fivére, ugyanennyit kapott gróf Batthyány Lászlónétől, a fivér uzonban az ebből következő jog^t átengedte Batthyány Erzsébet grófnőnek, aki ilyen körülmények között fivére jogon is perel, /z átértékelést a felperes grófnő azzal az indokoláss-al kéri, hogy ő már akkor kapta a pénzbeli juttatást, amikor c korona már leromlóba volt, a többi örökösök viszont még jóval előbb jutottak a vagyonrészhez, tehát még jó aranykoronában kapták meg a nagyanya életébon szétosztott vagyont A felper«s grófnő szerint nagy vagyonajsxxxá volt Batthyány Lászlóné grófnénok, ebből nyilvánvaló, hogy a többi örökös nagyobb mértékben nyert kielégítést. A saját és fivére részére szerinte valorizálandó érték fejében 76.893 pengőben kért Batthyány Erzsébet grófné marasztaló ituletet. Bátor István és Szilagyi Vilmos l3tvón dr. ügyvédek védekeztek a felperesi keresettel szemben ? s glutasit ást kertek, Marczolly Béla dr, törvényszéki tanácselnök ma Ítéletében elutasította Batthyány Erzsébet grófnő kör JS öt ót. Az indokolás megállapítja, hogy a valorizációs törvény értelmében csak pénztartozást lehet átértékelni. Maga a felperes gróf né is azt adja elő, hogy a nagyanya még életében adta a pénzösszegeket, amire azonban nem volt kötelezve, A nagyanya életében még n§rm nyílt meg az örökség, a felpcr.-.snek tehát nem volt meg még az örökösödési joga, te hát még köve telese sem lehetett. Tehát a felvett pénz nem minősíthető tartóz ásnak,» mint ilyen n^m valorizálható. A felperes Ital állított azon körülmény, hogy az örökhagyó esetleg elajándékozta a vagyonát, a valódiság eseten is fcsak ahoz adna jogot a felperesnek, hogy amennyiben ez az elajándékozás sértené a köteles részét, a köteles rész erejéig pert indíthat, - fejeződött be Marczolly tanácselnök Ítéleti indokolása, /MOT/SY. SZERELEM - TURPIS C/JJSA. Perényi Józsefné 3zütetett Spodin Ilona táncosnő 1919-ben megásmerkedetIllés Miklós mészárossal és az ismeretségből b^nső barátság keletkezett A hét és felévi ftóviszony azonban megszakadt és a nemrégen még legjobb baráts ágban lévő felek között perre került a sor. Percnyi Józsefné ugyanis anyagi és orkölcsi kártérítést követel volt szerelmétől, aki szerinte házasságot Ígért neki és megakadályozta, hogy állastkoresvo, jövedelmet szerezzen magának. Ilyen indokok •-lapján nem vagyoni kárát 10.000 pengőbon, anyagi kárát pedig 8.400 pengőben számit ott a fel az asszony a törvtnyszékhez benyújtott kereseté ben. A szerelmi hátterű ügy Marczolly Béla dr. törvényszéki tanácselnökhöz került, aki több tárgyalás ut án ma Íteletet hozott. Percnyi Józsefné az előző t ^rgyalásokon arra hivatkozott, hogy már a bemutatkozáskor tudta, Illés Miklós, hogy csak tisztes égés szándékkal lehet felé közeledni és később amikor benső viszony keletkezett közöttük, meg is igérte, hogy feleségül veszi. A mész áros mindezeket tagadta^ csak any~ nylt ismert el, hogy hosszú időn keresztül a legjobb barátságban volt a felperes nővel t / törvényszék Íteletében elutasította Perényi Józsefné kártérítési perét. A bic^ság ugyanis ugy találta, hogy ha volt is megegyezd; a peres felek közöot, ez szerelmi viszonyból keletkezett, már pedig" a Ilyen megállapodás turois causa, amihez a bir°ság nem nyújthat jogsegélyt. A vagyoni kárra vonatkozóan az a bÍróság álláspontja, hogy maga a felperes nő Í3 azt vallotta, hogy a barátság tartama alatt nem volt állasban, tehát anyagi kárferre az időre, m nthogy el volt látva, nem szs mithat^ f^j^gjí.rt utasította el s törvényszék a keresetet. /MOT/SY,
