Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-20 [047]

/ORSZÁGOS TILTAKOZÁS A BATA-CIPÖGYAR TETELE'PEDÉSE ELLEN, Folyta tús.l./ termelési rendszere szerint Magyarországén cipőgyárat létesítene, vagy csehországi gyártmányainak az országba v? ló tömeges behozatala céljából cipőüzleteket állítana fel. Ezáltal mintegy huszonnyolcezer önálló lábbolikészitő kisiparos, körülbelül harmincötezer munkás veszíthetné kenyérkeresetét és a magyar cipő- és bőrkéreskodolom is súlyos megpróbáltatások elé kerülne; - ugy, hogy végeredményben legalább kétszázötvenezer ember existonciója semmisülne meg, Az országos nagyagy ülés ennélfogva a legnagyohb nyomatékkal felhívja a kormány figyelmét ez emine ns "ve s ze de lemből számazható katasztrofális következményekre és kéri a magyar kormányt, hogy minden törvényes eszközt használjon fel, abból a célból, hegy ezt a veszedelmet . elhárítsa, A határoz

0 ti javaslat abban jelöli meg a koimány zr-1 teendőit, hogy törvény,- vagy rendelet utján történjék intézkedés ^z iránt, hogy uj cipógyári vállalat létesítéséhez a kereskedelmi miniszter engedélye legyen szükséges, másrészről pedig a cipőbehozatalt magasabb vámforgalmi adóval nehezítsék meg, A^határozati javaslat megokolása után az elnök felolvasta azok? t a z acvezlő táviratokat, amelyek az országnak: abból' az ötvennyolc városából és nagyközségéből érkeztek, ahol-vasárnap hasonló tilt'kozó nagyr gyűlést tartottak a cipőipar©sok a Bata-féle^ -1 . ügyében, . A határozati .javaslathoz elsőnek G ü n t h c r Péter, a cipőipari munkásság képviselője szólt hozzá,-aki bejelentette, hogy az érdekolt szakipari munkásság egy emberként csatlakoz lk a mézga lomhoz , /Nagy taps és éljenzés/ Hangoztatta, hogy a Bata-féle rendszer voltaképpen a tisztességtelen versenyen alapul: a cseh cipagyáros tizenkétezer munkással napi hetvenötezer pár cipőt termel ós Így munkásait a legszemérmetlenebb módon kizsákmányolja. Elmondotta, hogy o szociáldemokrata munkásság nemzetközi szervezetei utján külföldön már évek Óta a logorélyesebb ha root folytatja a hírhedt cipödiktátor ellen, Tóth János, a Cipőgyártök Egyesületének elnöke, majd L á n c z y Gyula dr,, a Magyar Cipőgyáres ok Egyesületének vezetőségi tagja, szóltak a javaslathoz, amelyet megbízóik nevében elfogactak.Lánczy dr. rámutatott, hogy nem elég c. kormányintézkedés, h"nem társadalmi utcn is szervezkedni kell ez ellen a cseh invázió ellen és már °z iskolákban rá kell nevelni a magyar ifjúságot, a hazai ipar pártolására. 0 r m ó s Mór, a CipokeresKecok Egyesületének elnöke az adóterhek csökkentésének szükségességéről beszélt, mert ebben látja az egyedüli lehetőséget arra, hogy a magyar cipóipar h'tásos konkurrense lehessen a Bata-féle olcsó cipőnek. W e 1 s z Lajos, a Bórkiskereskedok Országos Szövetsége részéről, Kardos Lipót pedig a Börn^gykoresked dc Szövetségének megbízásából járult hozzá a határozati javaslathoz, M o r" v a y Oszkár dr., a Bőrgyarosok Országos Szövetségének egyik vezetője, majd S z a u f f e r Lajos, a Budapesti Cipészipartestület alelnöke szólaltak fel ezután és tették magukévá a javaslatot. Ezután huszonnégy felszólalás hangzott még ol a vidéki kiküldöttek részéről, akik egytől-egyig a körömszakadtáig való harcot hirdették a mindent elsöpréssel fenyegető cseh cipőipari konkurroncia ellen. A kongreszszus közönsége a határozati ja vn-s latot egyhangú lelkesedéssel elf „gadta és az elnökségv't bizta meg azzal, hogy a szakma kívánságait tartalmazó határozati javaslatot illetékes helyre eljuttassa és a cipőipar, valamint a rokonszakmák kívánságát a kormány előtt kifejtse és tolmácsolja . Ezzel az országos tiltakozó kongresszus a kora délutáni órákban végétért. /MOT/Ky.