Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-18 [047]
MEGNYÍLT k MŰCSARNOK ÖSZI KIÁLLÍTÁSA* Szombaton délben nyílt meg a Műcsarnok ezévi öszi kiállítása. A megnyitásra igen előkelő közönség gyűlt egybe. S i p ö c z JenŐ dri, Budapest Székesfőváros polgármestere nyitótta meg a tárlatot> amelyen 4 kultuszminiszter képviseleteben P e t r i Pál államtitkár és K e r t é s Z KJBóbert híállamtitkár jelent meg. A megnyitó vendégeket a Képzőművészeti Társaőág BéséérfíL HódeSSy Gida igazgató, Csilléry A-drásj Nékám Lajos, Deák»Ébner Lajos 1 alelnökök, Buzáth János al* polgármester és Gerevich Tibor, mint választmányi tcgok fogadták, A vsr.dégeket a néhai Ipolyi Arnold püspök gyűjteményének válogatott kiállításában Leopold Antal prelátus-kanonok, az esztergomi primási múzeum felügyelője, mint aki a kiállítás anyagát összegyűjtötte ós rendezte, vezette ós szolgált magyarázatokkal. A további termekben bemutatták a vendégeknek a kollektív munkásságokat kiállitó művészeket; Zombory Lajos festőt, Pásztor János szobrászművészt, aki élete egész munkásságát állitotta ki ? továbbá Maróthy Majos Jenőt, Knopp Imrét, Kampis Jánost, Horváth Bélát, Sárdy Brutust és Arady Edvi Illést, akik külön termekben elhelyezett kollekc iójukr t mutatták be. A kiállítás naponta 10 --2-ig tok inthető meg, /MOT/E, /A FALUSZÖVETSÉG TIZ ESZTENDEJE. Folyt a t á s./ 4,/ Majd báré V é c s e y József felszólalása után sorokoropátkal Szabó István fejezte ki örömét afelett, hogy a falusi nép parlamentje kellő higgadtsággal és tárgyilagossággal tárgyalta le a falu bajait, A felszólalások közben megérkezett M n y e r János földmüve lés ügyi miniszter is, akit nagy éljenzéssel fogadtak, A földmüvelésügyi miniszter bejelentette, hogy azért késett' a Faluszövetség üléséről, mert éppen a vidéki munkanélküliség ellen megteendő intézkedések ügyében folytak a minisztériumban tárgyalások, - De eljöttem ide, mondotta a miniszter, hogy meghallgassam a gazdatársadalom panaszait. Tiz éve alakult meg ez a szövetség, hogy önzetlenül és vállvetve dolgozhassanak a kisgazdatársadalom tagjai a falu problémáinak megoldásán. Tudjuk, hogy a falu népe csak a legnagyobb nehézségekkel tud eleget tenni alkotmányos kötelességeinek és családjaikat is csak a legnagyobb erőfes zittóésel tudják fentartani ^. ~~ ' „ V.. t a föld munkásai, de a kormány ismeri ezt a helyzetéré3 minden alkalmat megragad arra, hogy a falu népének segifc'ségére siessen, A bajok azonban nagyon mólyen gyökereznek és a súlyos bálság megoldására gyakran a kormánynak sem állanak módjában a sgeitő \ 3zközök annál kevésbé, raevt' a magyar válság nem egyedülálló jelenség, hanem egy láncszeme az egész világra kiterjedő válságnak. Mi pedig még atekintetben is hátrányban vagyunk, hogy mint agrárállam különös nehézségeknek vagyunk kitéve. Egy arárállamban nincs mód arra, hogyjnás termelőrétegekre lehessen áthárítani azt a differenciát, amely a mnrezőgazdasági termények árának a kiegyenlítésére volna szükséges. Az orosz dumping tervszerűen árasztja el a maga elrekvirált gabonájával az egész világot ós miután a titkos szervezkedés, a földalatti munka nem vált be, ma már a termények érának lecsökkentésével a termelésnek lehetetlenné való tételével akarják forradalmositani a világot. A saját tömegeik előtt vonják el az árukat, hogy azokkal elárasztva a világ piacait, termelési költségek alá nyomják az árakat, mert tudják azt, hogy ahol a tetmelés nem biztosítja a jövedelmezőséget, az az ország könnybe/ dől a forradalom karjaiba, ahol azután ők is könnyen garázdálkodhatnak. - Jól tudjuk, hogy a mi határainkon belül is vannak politikusok, akiktől gondolatban és érzésben távol állunk és akik a nehéz t gazdasági helyzetet afera akarják felhasználni, hogy a hatalmat átvhessék. Azonban ne felejtsük el, hogy mi már láttuk ezt a hatalmat , és éppen azért felhívom a falvaknak józanul gondolkozó és mindent komolyan megfontoló népét, ügyeljen, amikor a szirénhangok megszólalnak. Ezeket a hangokat már hallottuk, amikor egyszer uralmon voltak, Hogy a bajokat nem csökkentették, hanem csak növelték. l/L /Folyt .köv./