Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-30 [047]

Kézirat. ^ Első kiadás. Budapest, 1930. október 30. \^S XII. évfolyam 247, Bitóm. H I R E K —•ÉJSZAKAI VEREKEDÉS. Csütörtökre virradó éjszaka Kispesten, az Üllői-ut 128.számú ház előtt Somogyi Ferenc 24 éves piaci árust verekedés közben a fején súlyosan megsebesítették, A sebesültet a mentők a Szent Istvánkórházba vitt ék./MOT/ ---ELŐADÁS A TUBERKULÓZISRÓL. Az Országos Közegészség!. Egyesület néyszerü előadássorozata keretében november 4-én, délután hat órakor a Pázmány Péter Tudományegyetem I, számú fizikai intézetének tantermében /VIII»,Esz térti ázy-utca 7,/ L é n á r t Egon dr. alorvos "Milyen tévedések uralják a nagyközönséget a tuberkulózis kérdésében?" cimmel előadást tart. Az előadás után a népjóléti minisztérium propaganda osztálya bemutatja a "Tilos a csók" cimü mozgóképet. /MOT/B. —•-A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG ÉVADNYITÓ ÜLÉSE. Most tartotta a Magyar Néprajzi Társaság a Magyar Tudományos Akadémián október havi és egyszersmind évadnyitó nyilvános ülését. Az előadóülést V i k á r Béla nyitotta meg, majd He 1 1 e r Bernát dr. "Mikszáth, a legenda és Babrios" cimü dolgozatát olvasta fel. Előadta, hogy Mikszáth "Kozslbrovszky üzletet köt" cimü elbeszélésében azt mes élteti, hogy Adám elkönyörgi Istentől egyes állatoknak éveit és élte egyes szakaiban ezért kecskebaknak, rókának, ökörnek, szamárnak és majomnak a természetét ölti. Mikszáth elbeszélése régi hagyományban gyökerezik, mely már a második században görögül Babriosnál és héberül a zsidó legendában kimutatható. Az évek átengedésének motívuma külön is él a régi legendában, mely az Bmberfcragédiájának módjára Adám előtt elvonultatja a késő nemzedékeket. Viszont a másik alapmotívum egyes állatok tenyészetének átvétele egy másik legendafajban ól, melyet Temesváry Pelbátt, és a magyar néphagyomány is ismer. Mikszáth változata nem egyezik a tudományos mesék egyikével sem, ne m lene tétlen, hogy élő tót-palóc hagyományból merített. - A következő előadást G u 1 y ás József dr. sárospataki gimnáziumi tanár tartotta, a sárospataki főiskola szerepéről a folklcsie terén, A sárospataki főiskola gazdag kézirattára a népi daloknak, s diáknótáknak, valamint a gazdag prózai feljegyzéseknek, a folklórénak tárháza. Nem is csoda, hiszen az énekkar háromszázados múltja gazdag bizonysága a pataki diák nótaszeretetének és népdalterjesztésének. Az énekkarral összefüggésben nyolcvankét kéziratos kötet anyagáról adott az előadó áttekintést s kijelentette, hogy az egyéb gyűjtemények száma száznál is többre rug,Regényírók és tudósok bőven tesznek említést ezekről a dalokról, melyeknek terjesztése révén négyszáz év óta megbecsülhetetlen szolgálatot tett a pataki diákság. Végül Szendrey Zsigmond a magyar -folklóré egy eddigallg ismert fajára, a népi felirat-költészetre hivta fel a figyelmet. Az általánosan ismert sirfeliratköltészeten kivül ugyanis a székelyföldön virágzó ház- ós kapufeliratköltészet állapitható meg.A népi feliratköltészet azonban inkább tréfás és pajzán, mint azt mar a XVII,század közepéről fennmaradt tükörfelia-atok is mutatják, bgyanilyenek a templom,szentkép,kulacs, korcsma, cég-feliratok ós a falusi kupak tanács hirdetményei is. Pesten és a nagyobbvárosokban korfestés szempontjából is értékes házmester-feliratok A szedhetők össze régibb lapiainkból. Ide tartoznak a mézeskalács- s részben Cl a börtön-, kerítés- és más feliratok is. Ezeknek tartalma azonban már nem Ij népi: részben mesterkélt, részben a bűnözők, katonák s ezeknek a sihederek V utján a gyermekekre átszállt öröksége.Valamennyi faj tában kimutatható* a tiI pikus gondolatok s a nép lelkét vizsgálók előtt épp ez teszi a feliratokat értékessé, akár valódi,akárcsak kitalált adatai legyenek is a Tolklorenak, Az előadásokért V i ^ á r Béla mondott kös zönetet ,/MOT/E.