Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-27 [047]
RÁKOSI JENŐ EMLÉKEZETE A MAGYAR TUDOM ANYOS AKADÉÍÍIA ÜLÉSEN. Hétfőn délután tartotta a Magyar Tudományos ^kadémia októberi összos ülését Borzeviczy Albert elnöklete mellette Az ülésen. Rege d ü s Lóránt levelező tag olvasta fel Rákosi Jonőrol irt megemlékezését. Hegedűs Lóránd Rákosi J-.nőről irt ..üt^üi mogomléketésóbon báró Kemény Zsigmondnak és Rákosi Jenőnek lelki összekapcsolásáról beszélt /idézve Rákosi Jenő emlékezéseinek azt a fejezetét, melyben Ö maga irja le azt a jelenetet, amikor báró Kemény Zsigmond elé került. Még az életben nagyobb ember előtt nem álltam - irja Rákosi E^y kis zömök, majdnem tömzsi ember jön felém. Aránylag nagy fej ül a vállán, nagy szemekkel néz rám_, a minekutána bemutatkoztam, hogy "hivatni tetszett , meg is sz ólait, "Csak azért kérettem, mert szerződtetni "karom a Postl Naplóhoz< Nem azért, hogy ujságiró legyen, hanem azért, hogy havi 100 forint fizetés - legyen es ráérjen drámákat irni. Mert akadémiai pályázaton megbukott ugyan a darabja, de nálam nem bukott meg„" "j; Ennyi volt ós nem több a beszélgetés - írja Rákosi, - én alig mondottam egy-két szót. Ellenben ugy jöttem ki onnan, mint az az ember, akit agy szál deszkán táncoltatott az óceán, s ki most egyszerre partra lépett ós szilárd földet érez lába alatt, AZ én exisztenoiám kérdése és a családom sorsa néhány pillanat alatt elintéződött.-Az iroda lomtörtónelom vonzásai - mondotta többek között Hegedűs Lóránd, nem véletlenek, hanem törvényszerüek, ^z a vonzás, mely báró Kömény Zsigmond nagy lelken át Rákosi Jonőig ért, nevezetes tővényszerűséggel történt és közünkbe adja azt a fáklyát, amelynek világánál a lelkek mély barlangjaiban e nagy tehetsége:, megismerhetjük,HA Rákosi Jenőfebbe a Kemény Zsigmondi világításba állítjuk bele., akkor tudjuk csa/< meg érte M tüneményes tehetségének igazi lényegét ós több mint hatvan éven át hihetetlen erővel folytatott csatáinak belső összefüggését. Máskép ezt a tüneményt. ki Rákosi Jenő kópében áll előttünk, sem szemlélhetni, SJHI hatását megérteni nem lehet, Nem külső jelen ségben, nem is irodalmi irányokban találkoztam a magyar közírás megalapítója báró Kemény Zsigmond és a püblicistika legnagyobb mestere. Kemény Zsigmond, ez az egyedülálló lángész, ki a közönségtől távol maradt/irodalmi iskolát nem hagyott hátra, egyotlen embert vitt be a magyar irodalomba, Sz Rákosi Jenő volt. Hegedűs Lóránd ezután részletesen foglalkozott Rákosi irodalmi munkásságával, újságírói jelentőségével s megállapította, hogy Rákosi Jenő újságírói alkotásaiban a dramaj.ro talentuma nyilatkozott meg, majd arról heszé*tly^ hogy Rákosinál az öregedés semmiféle jelét nem lehetett szellomi termékeiben látni, minél öregebb lett, annál szabadelvűbbé vált; Hegedűs Lóránd emlékezését a-követkéz ékkel fejezte be? - Igy áll előttünk ma is a magyar közirás nagy mosterénok, Rákosi Jenőnek alakja, mindig fiatalon, mindig lelkesen, szeretve ezt a nyelvet,amelynek egy-egy szavát magának lefoglalta különösképpen, ezt a fajt, amelynek nagy éo rándjait ő álmodta végig, ezt a korszakot, amelyet megtöltött eszméivel, akarásával, ol nem muló törekvéseivel. Mint a kiirtott erdb helyett egyedül otthagyott óriási szálfa, melyet nyelvünk hatalmas ősére jévol ' : Böhönc -nek mondanak az alföldön, ugy^á 11 előttünk s fog maradni minden magyar nemzedékre;letarolt erdők, időknek ormán, hatalmas ágait minden vínarra kitárva a magyar Írásnak böhönce: Rákosi Jenő, A mély hatást keltett megemlékezés után B P logh Jenő főtitkár folyó ügyekről tett jelentést, majd zárt ülés következett, melyen a Vlzsázó vagyon l 0 félév zárszámadását tárgyalták le, /MOT/E, \
