Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-20 [047]
GONDATLANSÁGBÓL OKOZOTT ŰJJY OS TESTTSTTtTfrSÉRT" EIAETÉLTWC EGY VKfifTISZTITCT. A kir. ügyészség kétrendbeli gondatlandágból okozott #iyoo testÍ3értés büniette cimén vádat emelt Weisz Andor vegytosztitó ellen, akinek 1923 évben a Király -utcában volt nagyüzeme, ahol a vádszerint engedély nélkül benzinmosás£ végeztetett, és elmulasztván a küteles gcnébsságet egy alkalommal a benzingőz felrobbant és két munkás súlyos sérüléseket szenvedett. B büntetötörvényszék Mayer tanáusa ma tárgyalta ezt az ügyet. A vádlott tagadta bűnösségét és előállta, begy az eset alkalmával nem tartózkodott a.gázmosódéban. Védekezése szerint az előző tulajdonos bejelentetne a batógágoknái, begy benzinnel dolgozik és ő amikor az üzemet átvette nem tartotta szükségesnek ezt a bejelentést megismételni. Egy bként 13 több alkalommal járt kint hivatalin bizottság a tűzveszélyesség és egyér szempontokból való felülvizsgálat végett, áe sohasem emeltek semmiféle kifogást. A törvényszék hivatalos szakértőt hallgatott meg, aki szerint ilyen munkálatok elvégzésénél a legideálisabb az, hogy ha faépületben történnek, mert hogy ha az épület kőből van a felrobban* benzin szétveti az egész épületet és 3okkal súlyosabb katasstrófát okoz. A tűzoltóság szakvéleménye az volt, h^gy sokszor a g»nöor. és elővigyázatos kezelés ellenére is megtörténik az, hogy a bensin felrobban, lemkovlös Le5 dr. kir. ügyénz vádbeszéde és E^tiős Eereno ár. Védőbeszéde üt én a törvényszék bűnösnek mondotta ki Vfeiwa Andrrt kétrenáfcgll gorJTat lanságból okozott súlyos testisértés vétségében és esérV 500 aeagő büntetésre Ítélte el. Az indokolásban a törvényszék tényként meg állap itotta, hogy a vádlott hat ü ság.i engedély nélkül dolgoztatott benzinnel. U_y az ügyész mint az elitélt és védő felebbezett. /MOT/MA. 8 «•**«•••.«* VITÉZ PÉTERY ALADÁR ÜAYVfeí A TÁBLü ELŐTT IS MEGNYERTE XfiUSSfiQ&OBÉ'. NAGY 13TVANNALSZEMBEH. kormányfőtanácsos Vitéz Pétery Fetrlk Aladár atóxxxixkxjuÉjsxaai ügyvéd, mintegy két esztei keresztül képviselte Nagy István volt törvényszéki birót ismert megvesztegetési bűnügyében. Az ügyféd kés-őbb a védelemről lemondott és ekkor diferenciák merültek fel közötte és védence között, ugy, hogy vitéz Pétery Aladár 50.000 pengő ügyvédi költség erejéig polgári ker< setét indított a volt törvényszéki biró ellen. A budapesti törvényszt előtt a felperes ügyvéd részben megnyerte porét, mert a bíróság § 25.500 pfríg2 ügvvédi munkadíjat megítélt számára. Az elsőfokú ítélet ellen Nagy István dr. felebbezett. Ebben az ügyben a tábla már tartó 1 egyizben tárgyalást, amelyet ma délelőtt folytattak. Vitéz Pétery Ali dár rámutatott, hogy 114 Ízben kereste fel Nagy Istvánt a fogfeázben 64 tárgyalási napon vett részt és 128 oldal terjedelmű kifogóéi iratot szerkesztett a vádinditvány ellen: tehát jelentős és érdemleges ügyvédi munkát végzett. Strausz László dr. ágyvéd, Nagy István képvií lője ezzel szemben azt vitatta, hogy a kifogásolási iratot voltaképer maga Nagy István fogalmazta meg ugy, hogy az ügyvéd tulajd<*üc4p©n cs: pán másolómunkát végzett. A felek ismételt felszólalása után a tábla Szekeres tanácsa meghozta a határozatát, amely szerint a törvényszék Ítéletét helybenhagyta és ezenkívül 600 pengő felobbviteli költséget ítélt meg a felperesnek. Rámutatott a tábla az Ítélet megokolásában, hogy vifcá.z pétery Aladár tekintélyes és nagy ü«ru4dl »vmkút végzett amiért ez a kültag joggal m^iii^i. /MCÖJIOY.
