Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-06 [046]

MAGYAR ORSZÁGOS TüTCSlTC* K B 'i r a t . M á 3 o d i k ki a d á s . artc* Budapest, 193 0. október 6. <f XII. évfolyam, 226. szóm* /A József Műegyetem tanévmegnyitó ünnepélyes közgyűlése. Folytatás 1*/ Ezután behatóan foglalkozott a Műegyetemet végzettek tovább­képzésével* Első a gazdaságig második a mérnököknek a technikai tudomá­nyokban való továbbképzése /mérnök-továbbképzés/, a harmadik továbbképzés az amerikai n Wcrk-Student"-akció mintájára a gépészmérnököknek gépgyári #rak­szisa* Ezt az utóbbit némely budapesti gépgyár önzetlenül) sőt áldozatkész­séggel már elősegíti. A németek azonban arra fektetik a fősúlyt, hogy fiatal mérnökeik külföldi gyárakban> főleg Amerikában legyenek "Werk-Student"-ok» Ez a gondolat, ha nagyon szerény mézetekben is> már nálunk is testet ölt, mert a közeli hetekben száll hajóra a Műegyetem gépészmérnöki dékánja által kiválasztott öt derék fiatal magyar gépészmérnök, hogy első pionírjai legye­nek az amerikai magyar"mérnök-munká3-" akciónak* A prorektor ezek után az elmúlt tanév sok érdemes eseményéről, a diákintézményekről, a szegényhallgatók segélyezéséről adott képet, . t A ' i •*.»••••" t' tle uJoo . »uai s^.-^éi. Az igen terjedelmes és gazdag boszá moló végén beszámolt azokról a sikerekről, elismerésekről és kitüntetések­ről, melyek az elmúlt évben a Műegyetem tanári karát érték. Ismertette a Bora ros-téri Horthy Miklós Dunahid általános terveire kitűzött pályázat eredmé­nyét, végül H ü 1 t 1 Dezsőhlis* az uj rektorhoz fordult és meleg hangon be­szélt'arról a bizalomról, mely benne a vele eltöltött tiz évi együttműködés alatt erődódött meg, vázolta érdemeit és átnyújtotta neki a rektori láncot. Az emelvényről a tanári szóksorba lépő Szily Kálmánt az egész terem felállva, hosszan tapsolta, H ü 1 t 1 Dezső ( az ezévi rektor a következő beszéddel vette át a rektori láncot: - Mólyen meghatva veszem át a rektori méltóság szimbólumát, a rektori láncot elődömtől, aki három éve -n át viselte ezt a legnagyobb diszt amelyet a Műegyetem tanácsa valamely kartársára ruházhat. A láno diszt adott személyének, az ő munkássága pedig tekintélyét növelte a láncnak* Olyan rektorok közvetlen utódjául rendelt engem a sors, akik nevüket a Műegyetem történetében megörökítették, akik nemcsak vezettek és megtartottak, bár már ez is nagy érdem, de akik alkottak is. A hűség az Alma Materhez, a ragaszko­dás annak hagyományaihoz, a kollegiális együttérzés tanártársaimmal és a sze­retet a hallgatóság iránt, valamint a kötelességtudás nem fog nálam hiányoz­ni, szintúgy nem az ambíció,méltó utódjává lenni az elődök díszes sorának, de ehhez mindenekelőtt szükséges a bizalom és támogatás mindazok részéről, akiktől a rektor sikere függ. Ezt kérem elsősorban tanártársaimtól, akik bi­zalmukat előlegezték, most már támogatásukat se tagadják meg tőlem. - Másoddorban kérem segítő támogatását a rektori szókben köz­vetlen elődömtől, Szily Kálmántól, ö a Müegyotem szeretetében nőtt fel, Lát­ta nagynevű atyját ugyanazon a katedrán, ugyanabban a dékáni és rektori szék­ben, melyben tanártársai bizalma később őt is emelte, egész eddigi munkássá, gát az ifjúság képzésének szentelte, a hallgatóság szeretete és ragaszkodása pedig a legnagyobb ifjúsági egyesület .élére emelte. Ezután hosszabb beszédben, részletesen méltatta elődje érde­melt, A méltató beszéd utón az uj rektor tanévmegnyitó beszédet tartott, me­lyet azzal kezdett,.hogy a Műegyetem tradíciója az, hogy az újonnan megválasz tott rektor székfoglalója alkalmával nem tudományos disszertációval nyitja meg a tanévet, hanem elmondja tapasztalatait és észrevételeit saját tudomány­szakának állásáról és önnek a szaknak jelenlegi oktatásáról Müegyo temünkön.­- Mint épiteszprofesszor - mondotta - az én szakomról, Magyar ország építészetének mai állásáról kivánok tehát szólani. Elsősorban megfelel e Műegyetemünk^oktatási rendje az épitésznevelés feladatónak, másodszor'kitör jeeázkedem az építőiparnak mai helyzetére Is. A művészi, de főkép az épitészi oktatás reformja már évek éta felmerülő és igen divatos jelszó, melyet szélté ben, hosszában hallunk emlegetni, Nagyobbára azok hangoztatják az épitészi nevelés reformjának szükségességét, akik tájékozatlanok abban, hogy mi tör­ténik azokon az intézeteken, amelyeknek e nevelést végaani és irányítani kö­telességük, -Az épitészi nevelés kérdése szempontjából igen sok tanuságo hozott az a nagyszabású kongresszus, mely a mult hóban Budapesten jött össze, mint a XII .nemzetközi épit észkongresszus, a külföld igen kiváló szakemberei­nek nagyszámú részvételével. Ez a kongresszus is első főtémája gyanánt ép az épitész-szakoktatás reformját tűzte kl tárgyalásra és az összes résztvevő /Folyt.köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR. K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom