Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1
1930-10-02 [046]
r AZ APAGYILKOSSÁG BŰNTETTÉNEK KÍSÉRLETÉÉRT HAT ÉVRE ÍTÉLT VÁEL0FT BÜNTETÉSÉT NYOLCÉVI FEGYHÁZRA SÚLYOSBÍTOTTA A KIRÁLYI TÁBLA. Ballal Szabó Miklós verpeléti gazdálkodó feleségével együtt édesapja* nak, Szabó Sándornak yerpeléti lakóházában lakott. Az oreg Szabó rend* kivül durván bánt egész házanépével és bár negyvenhat hold földje Volt, fiát, Ballal S za bó Miklóst napszámba küldötte, a napszámban keresett keresményét pedig következetesen elvette és a fiút az istállóban hálatta s kenyerén meg vöröshagymán tartotta. Ezek a d olgok módfelett elkeserítették a fiatalembert, aki bosszút forralt édesapja ellen. 1930 március 31-én hajnali két Órakor azzal verte fel a belsöházban alvó atyját, hogy a majorságban rablók járnak s a nagyobb nyomaték kedvéért a fiatal Szabó a titkon tartott fegyveréből néhány riasztó lövést Is adott le. Az apa a kiáltozásra kiment az udvarba, ahol a fiu arra kérte meg, hogy munkahelyére a földekre az atyja is kísérje el, mert a sötétben fél egyedül kimenni. Útközben Ballal Szabó Miklós néhány lépésre hátramaradt, előkapta a ruhája alatt rejtegetett puskáját és gyanútlan édesapjának kétszer egymásután ahátába lőtt. A fiatalember a lövések után hazafelé szaladt, mintha a fegyveres tolvajokat üldözné és eközben elrejtette fegyverét a szalmakazal tövébon. Az *reg Szabó nem halt meg, csupán súlyosan megsebesült, a fia pedig otthon azt a hirt terjesztette, hogy rablók támadták meg az öreget. A dolog ennek ellenére kiderült és Ballal Szabó Miklós a csendőrök előtt bevallotta, hogy ő lőtt apjára. Az egri törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott mindent tagEdott és azt állította, hogy csupán a csendőröktől való félelmében tett beismorő vallomást, A kihallgatott tanuk és a meghallgatott szakértők tanúságtétele alapján a bíróság bizonyítottnak vette a fiatal szabó bűnösségét, akit gyilkosság bűntettének kísérletéért hat évi fegyházbüntetésre itélt. A törvényszék enyhítőnek vette a vádlott büntetlen elő életét és az atyd rossz bánásmódja miatt érzett elkeseredett lelkiállapotát. A tábla Kállay-ton ..csa most Vargha József dr. királyi főügyész vádbeszéde alapján a vádlott büntetését nyolc évi fegyházra emelte fel, ami ellen a védő semmiségi panaszt jelentett be. /MOT/KY. ---SIKERTELEN ÚJRAFELVÉTELI ELJ'RÁS. Weh mann Sándor budapesti magántisztviselő 1324 januárjában megjelent Lapter Mór üzletében, majd ugyancsak felkereste az Ei3ler és Kardos céget, mind a két hexyen azt állított , nogy főnöke: Nagy Péter kereskedő megbízásából jelent meg és főnöke számára harisnya árukat kért. Az árut mintegy félmillió korona összértékben - átvette, a harisnyákat elzalogositotta ós a pénzt a saját céljain-, fordította. A toüntetőtörvényszék a m magántisztviselőt kétrendbeli csalás vétségéért öthóna pi fogházra és 200.000 korona pénzbüntetésre itélte. Az Ítéletet annakidején a tábla jogerősen helybenhagyta. Az elitéli vádlott néhány év múlva ujrafelvétel li kérelmet terjesztett elő s azt állította, hogy főnökétől általános természetű meghatalmazása volt áruk átvételére é3 megrendelésére és, ho& főnöke a vádbeli két esetben egyenes utasítást adott részére r. harisnyaáruk beszerzésére; Így - hangoztatta újrafelvételi kérelmében Weimann Sándor - legfeljebb sikk sztást követett el. Minthogy pedig a sikkasztás csupán magáninditványra üldözhető, Nagy Péter, az akkori cégfönöké viszont a magánvádat ellene visszavonta: ilyen körülmények között az eljárás az ügybon az elitélt vádlott ellen megszüntetendő. A kérelemnek a biroság helytadott, azonban a büntet őt örvénysztk előtt megtartott főtárgyalás során az uj bizonyitás a vádlottnak nem sikerült; a törvényszék ennélfogva az alapitéletet helybenhagyta, Illetve annak joghatályát fenst tartotta. A tábla két Ízben is bizonyitás kiegészítést rendelt el az ügyben. A kiegészítő bizonyitásl eljárások szintén nem jártak 3ikerrel s így a tábla Bán-tanácsa a törvényszék Ítéletét helybenhagyva, az alapitéletet hatályában jogerősen fenntartotta. /MÖT/ Ky.
