Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-10 [046]

MAGYAR ül SZAGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. ,, Negyedik kiad ás* — g7 — Budapest, 1930. október 10. ' XII. évfolyam 230. szám. EGYHÁZI HÍREK /A BANYAI EVÍNGELIKUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. P o 1 y t a t á a. 2./ - Különösön fáj, folytatja Raffay Sánd:r dr. püspök, h-gy még mindig nem történt egyetlen kom ly lépé .a aem az állemhatalom részéről, a felekezetközi visz ny k bomlásáneK moga,cadály •záaára. Ezt a g ndatlanságot végtére ls az állam és a társadal m törvényes rendje sinyli meg. A felelősség azonban nem bennünket terhel. Mi évről-évre megújítjuk ebben a tekintetben ie pahaszunkat és megszólaltatjuk aggodalmainkat. Orv alást azonban eddig nem nyertünk, ivii évről-évre megismételjük ozt a készségünket, hogy másként hivő 03 más egyházhoz tartozó polgártársainkkal legteljesebb testvéri egyetértésben és közös3égben óhajtunk élni és a vallás 03 erkölcs diadaláért éj a nemzet köttjaváórt együttmunkálkodni. Ismételten kijelentettük, hogy bennünket elfogultság, türelmetlenség senkivel 3zemben nem ejtett rabul, _.öt az a meggyőződésünk, hegy minden egyes egyháznak és vallás -s közöjJégnek azan s hivatása, hogy az Isten által beléje plántált lelklértékeickel é3 a reá bizctt elhivatással, az emberiség haladását, a társadalom testvériesülését, a nemzet nyugalmát és a haza boldogságát karöltve munkálja. Ei hisszük, hogy minden -gyes egyháznak minden k^rrmlyan hivő és erkölcsös tagja ugyanígy .g-*ndoHédiik ás ugyanígy érez, mint mi. - Ha mégis vannak, akik a testvéri együttműködést lehetetlenné teszik és üszköt ö/'bnak az együtt élni a Karó emberek békességének hajlékaira, akkor meggyőző-;.• ásunk szerint az államhatalom köteles a túlzókat megfákozhl 33 a báko33ég ront óit elnémít a ni .A mi kisebbítésünk azon-» ban még m»i is büntetlenül hangzik szerte e hazában/ templomi szószékekről, pi«cA emelvényekről, lapok és folyóiratok hasábjairól egyaránt. Az állam törvényei alapján kötött tisztes családi viszonyokat még ma is büntetlenül ágyasa át oknak bélyegezhetik. A békés ggyüttéléare vágyó állampolgárokat egymás ellen még ma is gyűlölködésre ösztökélik. Es az államhatalomnak nincs szava a felekezeti békesség megvédésére ós nincs akarata a felekezeti vissz°v nás hang as hirdetőinek elnémitására. Ezért, mikor a lelkem vérzik, h gy ennek a mindenkitől megtiport • rszágnak polgárai még egymás lelkét is tip rják, akk-r sem tehetek mást, mint azzal a kéréssel fordulok az én testvéreimhez, az evangélium népéhez, hagy csakhirde33e ezután is a békességet, képviselje a türelmet, szolaltassa meg mindig a testvéri szeretet szavát. Mert meggyőződésem, h" gy csak igy virradhat reá*í>. b--ld'-gabb jövendő. Az eggházmogyékből érkezett jelentéseket ismerteti ezután Q püspök, 3 örömmel állapítja meg, hogy az orca Z-TS zági vallás üldözés szomorú eseményeiről mindenütt megemlékeztek a. gyülekezetekben. v,

Ez a megemlékezés e-gyuttai óvás is volt attól a nem kívánatos változástól, mondja itt a püspök, amelyet a bolsevista törekvések szülnek, Ennek a változásnak keserűségeit mi már egyszer megkóstoltuk, ezért a nem la clyan régmúlt sz-mcru emlékeire gondolva, csak azt kérhetjük Istentől, hagy egészen 11 állítson helyre" minket éj mutassa meg az ö orcáját, hogy a vallástalan szélsőségek minden gondolatától Í3 megszabaduljunk. Több iskolai sérelmet jelent ezután Raffay Sándor püspök,elismerését nyilvánítja az .egyházkerület tanítóegyesületének munkája iránt, méltatja «?. belmÍ3 jziói->^iak.anÍ33za-mozgalmat, beszámol szolgálatairól és ?> töbtei adminieztr-ativ eseményekről. Az elhunyt egyházi tisztviselők soraiban megindult melegséggel -3zól Raffay püspök "volt kedves tanítványa és hűséges munkatársa" , vitéz Kendeh-Kirchknopf Gusztáv dr. elvesztéséről. "Az Ur elhívó szava, úgymond,,—a templomban vigyázva és szolgálva találta őt. Csak egy meleg könnyel, és egy fájó sóhajtással búcsúzom tőle, Aki.Aig élt, a munkában soha el inem fáradt, -annak most legyen pihenése nyugodt és eamléljezete ál ott," Raffay püspök javaslatára az egyházkerületi közgyűlés,KendehKirchk'nopf helyére M a g ó c s Károly ir3ai rendes lelkészt vála ztotta egyházkerületi központi lelkésszé, egyházkerületi missziói lelkészül pedig W o 1 f Lajos veit katonai lelkészt alkalmazta,A lelkészi szeminárium felállítását sürgette még a püspök és egyetemes egyházi érdeknek deklarálta azt, hogy az evangélikus egyház elvett felsőházi taghelyét ismét vissza^arezzék. /folytatása következik/