Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-09 [046]

5. törvényszéki kiadás, * X Budapest, 1930, október 9. —KERECSÉNYI JANO,

c SIKKASZ TÁSI ÜGYÉT EGYESÍTETTÉK CSALÁSI BŰNÜGYhl. .-i. Lfc y A büntetŐt^rvényszéken Messik ^ajos dr. ttWénysréki biró-mára tűzött ki tárgyalást KereöSényi Jáhos dr, iró ügyében, aki ellen bizományi áru elsikkasztésa miatt Indult meg az eljárás, A tárgyaláp*' megnyitááa utá.n Magoss Kálmán dr, ügyészségi alelnök bejelentette, hogy ^-erecsényi Jánosnak egy csalási ügye is folyamatban van, amely bűnügy iratai jelenleg a vádtaaáos előtt fekszenek. Kérte a törvényszéket, hogy a sikkasztási ügyet egyesítés végett küldje meg a büntetőt crvényszé'k vádtanácsához, hogy annakidején majd a büntetőtőrvényszék hármas tanácsa együttesen tárgyrlhassa lo Kerecsényi ügyeit, A törvényszék ilyen értelemben is határozott. /MOT/Ma, NYÁRY ALBERT BÁRÓ BIROI UTON KÖVETELI, HOGY A MAGYARSÁG KÖZÖLJE LE ELFOGADOTT REGÉNYÉT, Nyáry Albert báró azzal a kéréssel fordult a kir. törvény3zékhefcm kötelezze a Magyarságot, illetve Milotay István főszerkesztőt, hogy egy régebben elfogadott regényét közöljék le. Nyáry báró a regényért 50C pen„ gő tiszteletdijat is követel. A keresethet csatolta a báró azt a levelet amelyet Milotay István irt, és amelyben arról értesíti, hogy a regény a mo3t folyó regény után kerül leközlésre, A regénynek uhicornlus a elme , Az érdekes perben Nyiry Zoltán dr, törvényszéki biré ma tartott érdemleges tárgyalást. A Magyarság képviseletébon megjelent ügyvéd a kereset elutasítását kérte azzal a megokolással, hogy a regény nem közölhető le, A levélre vonatkozóan nem tudott nyilatkozni az ügyvéd, azt azonban kijelentette, hogy a regény tartalma ós témaköre olyan, amely egyenesen kizárja, hogy a Magyarság hasábjain megjelenhessen. Ha a regényt leközölnék- --.ondta az ügyvéd - az olvasóközönség fele elmaradna^ egyébként is értéktelennek mondta az alperesi védekezés Nyáry Albert báró regényét, Nyiry biré a peres felek képviselőinek felszólalásai után Kötelezte az. alperes ügyvédet arra, hogy a legközelebbi tárgyaláson nyilatkozzék a levél tartalmára vonatkozóan és ezzel a mai tárgyalást el Is napolta. /MOT/SY. KÉT CSALÁD PÖROSKÖDÉSE EGY HÚSVÉTI LOCSOLéÜVEG l".Ix.TT. Kovácsy Ferenc dr. járásbirő mára tűzött ki tárgyalást abban a rágalmazás! pörben, amelynek vádlottjai Kemény István dr,, m*nkásbiztositó felsőbíróság! biró és felesége voltak, akik ellen több rendbeli följelentés alapján indult meg az eljárás. Az egyik följelentést özv. Kégly Károlyné tette Kemény István dr. ellen és a följelentésében előadta, hogy húsvét vasárnapján délben Gyula nevü fia több pajtásával a padláson húsvéti locsolóüveget kere stek, eközben meglehetős zajt csaptak, mire a biró fölment a padlásra é.s rájuk támadt: "Nyomorult, rtáirkefogó kölykök, meg foglak és összetörlek benneteke t, hogy nem menekültek el innen élve." °zv. Kég lyné becsületsértés és veszélyes fenyegetés cimén kérte emiatt Kemény István dr. megbüntetését. De följelentette Kemény dr,-t Nemessányi Tivadar Is becsületsértés és rágalmazás cimén és feljelentésé ben e mondotta, hogy a padlásjelenet után Nemessányi István százados és ő el mentek Kemény István dr.-hoz, rokonuknak, özv. Kéglynének Gyula nevü fi ért inzultus miatt, Miközben aztán Nemessányi százados Kemény István dr.-ral tárgyalt, a biró kiutasította őket ezekkel a szavakkal: "Takarodhatok ki, ezért még ülni fog tok. Nemessányi ^lvadar becsületsértés cimen följelentette még Kemény Istvánnét is, aki állitólsg őrá célozva ezt mondta;"Tenyérbe szaladó pofa." Kern ny István dr. ezzel szemben magánlaksértés vétsége ci mén emelt vádat Nemessányi Tivadar ellen és özv, Kégly Károlyné ellen i Utóbbi ellen azon az • alapon, hogy rokonát , Nemessányi száza dost ő bujtotta fel arra, hogy hatoljon be* a biró lakásába és vonja őt felelősségre.Feljelentésében megjegyezte Kemény István dr,, hogy a száz dos ellen katonai felettes hatóságánál tett ez ügy miatt panaszt, Kovácsy járásbiró napokon keresztül tárgyalta ezt a pört a felek indítványára több tanút hallgatott ki. Kemény István dr. fia, Kemény Iván egyetemi hallgató, vallomásában előadta,hogy húsvét első ne jén éppen ebédnél ültek, amikor a padlásról nagy lárma és szaladgálás hallatszott le. /Folyt.köv,/Ma.