Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-08 [046]

Budapest, 1930. akt .'Per 8. A XII. évfolyam, 228, szám. BABITS MIHiJSY SZÉKFOGLALÓJA, HEGEDŰS LÓRÁNT ES ÁPRILY LAJOS FELOLVHSÁASI A KISFALUDY TÁRSASÁG ÉVADNYITÓ ÜLEoEN. BERZEVIGZY ALBERT FOGADOBESZEDEBEN AZ ELLENTKETEK ENYHÜLÉSÉRŐL BESZÉLT, A Kisfaludy Társaság évadnyitó felolvasóülésének tárgysorozatába iktatta Babits Mihály székf glalóját, az ülés keretében még H e g e ü ü s Lóránt és Á p r i 1 y Lajrs felolvasásai szerepeiteke Az öt órára a Tudományos Amadémi heti felolvasCtermében egybehívott ülés kivételes ünnepi programja nagyszámú közönséget vo nzott ugy, hogy a terem már öt éra előzsugol'sig megtelt az illusztris felolvasók híveivel. Ott voltak Móricz Zsigmond, feleségével S i m o n y i Máriával, V o j n r v i c h G ' za Kosztolányi Dezső, Ravasz Lászl {, R a d t Sándor, if j. H e g e ű ü s Sándor és még szám-.s neves iró és társadalmi előkelőség, Berzeviczy Albert megnyitó szavaival megemlékezett a társaság elhunyt kiváló taksáról S z e m e r o Györgyről és méltatt értékes irodalmi munkásságát. K é k y ^ajos titkár jelntésében M r> 1 d o v á n y i Gerg" el^kolozsvárii egyetemi tanár£ a Társasáé e

fíyik értékes leveleiő tagj]át parentálta el és mindkét elhunyt emlékét jegyzőkönyvbon örökítette meg a Társaoág

e A beszámoló tebábbi során K é k y tanár a miskolczi vándorgyűlés sikeréről beszélt, majd az izraelita hitközség által felállított Kiss József síremlék leleplezési ünnepély ről tájékoztatta a jelenlevőket. A tudomásul vett jelentés után Babits Mihály Lelkes taps közben foglalta el az előachi asztalt és megkezdte nagy fig>el eiamel hallgatott székfoglaló" ját^«—

(

ÍJUfí^C '• á tt M^kor megkö3zönjöm a megbecsülő választást mely ezt a küszöböt átlépni hivcyfct: arra kell gondolnom, hány szent lépés hagyott azon tiszteletroméltje nyomokat haj^anr^l és ez a gondolat erőt veszrajtam valósággal hatalmába kerit. -Dante, mikor a limbusban járt,dobbant' szívvel ismerte meg, hogy régi és -csodált költők í^rüuyai járnak körülötte, Igy érzem én is a régi és nagy nevek', fényárját; méltóságos, szabad, szent költők neveiét, kik előtt iri^y alázattal hajlik meg a mai nehezebb és gyávább kor írj>ja, -Limbus az egész föld s minden gyülekezetnek árnyak és szellemek a kültagjai. De itt, hol az írott szó nevében van a gyülekezés, a halottak élnek és az árnyak eagyokriak. Hirtelen magam előtt látdim őket menni és oly fiatalnak érzem magam, mintha megint diák vorLnék* * Gyermekkoromban hallottam Garay" Jánosról, akinek pfir-Máj ában szükettem, hogy egyszer ott a szekszárdi Kagy-űttcán váratlan megpillantotta Vörösmartyt maga előtt járva 03 i$ülkiáltott

{

mint aki alig állhatja, heg y le ne boruljon:"Még a földet is csókolni szertném, ahol rálépi" n

z a fold Szekszárd sáros utcája voltl De az utca is 3zent, m g nyomót őrzi annak, akin k szavai is nyomot hagytak lelkünkben, mint léptei a járdán,Es mig a lélek maga is nem olyan, mint az utca blazírt sara, mely minden nyomott e

f>yformán befogad^és minden nyomtól csak még jobban rászolgál nevére, —En sohasem akartam ehhez a sárhoz hasonlítani,; de a másoló agyaghoz sem , mely csupa kegyeletből

;

az emlék Ifcánt /amit őriz,megtagadj a magát ás halottá válik. Mit mondjak hát a nagymultu Társaság küszöbén, melynek fényes és eleven árnytagjai majd>száz magyar év szellemi toijjnyaiból néznek mint egy gyermeket, néma vizsgáztatók? Fogadhozhatom-e, hogy útjukon járok én is? vagy akái» csak annyit \.is, h^gy tudva és akarba útjukon iparkodom jármi, ha tintudatlan és akaratlan nem visz arra az aki minden poétának egyetlen uta és megfellebbezjhetétlen parancsoltja, önmaga lelke? - *»s a lélek más már mint %z ővélórnem is csoda ha más. Mások vágytak, minfi akik ma élünk: más idők, máa emberek; ahogy ők sem hasonlítottak elődeikhez ós nem hqsonlitottak egymáshoz sem. Utunk bizonnyá|^folytatja az övékét, de elhajlik attól: ahogy az ág elhajlik a törzstől. Hűtlenség ez? / F

0

lytatása következik/ a ORSZÁVm LEVÉLTÁR k szekció