Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-08 [046]

Kézirat. MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Tizedik kiadás. Budapest, 1930. október 8. XII. évfolyam 228. szám. MEZŐGAZDASÁG /AZ OMGE IGAZGATOVÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. Folytatás. 3,/ belJŐ fogyasztás megterhelés^ révén annyira megjavítani, hogy a mezőgazdaság összeroppanását meggátolja. Hisznn ma már a TÉBE lillafüredi kongreszszusdtfi, a GYOSZ-ban é3 az OMKE-ban azt hangoztatják, hogy az ország szanálása egyedül a mezőgazdaság taipr^állitásával érhető el. - Ke lesni kell ezenfelül azokat a megoldásokat, amolyok megezüntetlk a mostani nehéz helyzetet. Ebbon az irányban két kezdeményezés történt: az egyik az, hogy a Népszövetség előtt hangot adtunk annak a kívánságnak, hogy mi, a mi saját különleges viszonyaink közepette nem érjük be azoknak az általános e veknek a hangoztatásával, amelyeket a Népszövetség gazdasági bizottsága hangoztat, hanem speciális kivánalmaink vannak. És ezek a speciális kívánalmaink arra vonatkoznak, hogy a búzát exportáló rHámokkal igyekszünk keresni azokat a kapcsolatokat, amelyek ezeket az egyformán érdekolt államokat a közös érdek.következtében egymáshoz közelebb hozzák. Az alapgondolat az, hogy nz európai államoknak 155 millió mázsa buzn a beviteli szükséglete, amivel szemben Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária együttes feleslege jó termés esetén is csak 15 millió. ' ;•« - t-ehetetlenség tehát, ha ezek az államok összefogna* ós magállapodást létesítenek, is3 áóaaeAek , hogy itt Európában piacv-V teremt* .™ívitelük ezumára, hegy meg no tudjanak egyezni azokkal az államokkal, amelyek bevitelre s zorulnak* • nagyobb érdekük az európai államok felsegélyezése, ahol gépeket, ipari cikkekot vásárolnak tőlük, mint az Argentínában, vagy a Kanadában való vásárlás, amely osak eladósodásokra vezet, mert ezek rz államok nem tehetnek nekik lényeges szolgálatokat * - Reméljük, hogy Európán belül egymásra fognak találni azok az államok, amelyek gazdaságilag egymást ki tudj ák égés ziteni és a 15 milliónyi buza, valamint a rozs, kukorica és árpa fölöslegek elhelyezésének? : preblémája egyaránt megoldást nyer. - Ha JZ nem 3ikerül, akkor tovább kell vívnunk a gazdasági harcot a tengerentúli államokkal, szétforgácsolódva, külön-külön csapatokban kell harcolnunk azokkal a hatalmas területekkel, anolyek könyebben győzhetik a dumping költségeit és amelyeknek megjíyan a jobb értékesítési szervezetük is. Nagy taps fogadta Mutschonbacher Emil szavait, majd megindult a vita a jelentés fölött, amelyhez elsőnek Le o p o 1 d Lajo3 szólott hozzé. Felszólalásában rámutatott arra, hogy évenként 79 millió mázsa búzát kellene leszállítanunk ahhoz, hogy egyetlen év állami kiadásait fedezzük, halott az egész magyar búzatermelésnek 300 millió az értéke. 1924-óta 85 millió pengővel emelkedett a hosszúlejáratú kölcsönök terhe. Mégsem remény telén a helyzet, mert Angliában az-jit' óbbi évek alatt 11 #-al, Németországban pedig 4 #-al emelkedett a bafca|fogyasztás, Rekonstruálni kell az osztrák-magyar vámterületet, vagy uj formákat kell teremteni annak a megvalósítására. Romániával és Jugoszláviával 3zemben Magyaország fölényben van, mert fogyasztás tekintetében magasabb bivón áll és ezt atárgyalások során 13 figyelembe kell venni. Véleménye szerint nem a kcnkurenyállamokkal kell keresni az értinkezést. han em Ausztriával, Németországgal Svajzcal ós Olaszországgal, amelyoJC piacai a magyar mezőgazdasági termeivényeknek. S z fi v o z d Richárd xszetint az egész világ a tenyerén #ár s i ifey Magyarország sem járhat a lábán. Be kell Vezetni a mesterséges árképződést. Nyugodtan folyik itt a tárgyalás - modta, noha csak nyugtalanságra volna ok ma reggel óta, amikor kiderült egy sajtópör tárgyalásából, melyben az újságírót felmentették, h~gy a liszt és a kenyér árával uzsora folyik és azt aagg a bíróság állapította meg. Sürgősen követelni kell, hogy a kormány i tégy meg a mezőgazdasággal is azt, amit megtett . az iparral éa a kereskedelemmel a mesterséges árképzödés révén. /Folytatása következik/ / K szekció . I / '