Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-18 [045]

MAGYAR ORSzááOS TUDÓSÍTÓ. , J , Kézirat. - Nyolcadik kiadás. Budapest, 1930. szeptember 18. / XII. évfolyam, 211. szám. EGYHÁZI HÍREK , /BALTAZÁR QEZSÖ DR. PÜSPÖK NAGY BESZÉDE AZ ORIE KÖZGYŰLÉSÉN/. r /folytatás 3./ nokdt, mint őszinte sajnálattal látjuk, végzetesen félrevezették, s ez a be­széd méltatlan volt ahhoz, akinek "jkárél elhangzott, a magyar kálviniz­mus egyetemét is érintette, de nem használt az országnak sem.^Magas helyen, nagyon helyesen, folyton békét hirdetnek, mégsinc3 békesség. És ez keserű dolog. Mi is békességet akarunk vezérünkkel együtt, de nem a halálnak,hanem az életnek békességét. Eddig azt mondtuk, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van, most meg kell szigorítani ezt az álláspontunkat: aki mellettünk nincs, az ellenünk van, - A mi elnökünk egyben e mi ideálunk, magyar ezivünk dobogá­sa és h" mi nem imádkoznánk érte, akkor .imádkoznának a meggyégyűlt ott szi­vek ezrei, a lelkészárvák, romlásból kiemelt főiskoláink kövei* Biztosít­juk őt, igy végzi beszédét Juhász László '">? esperes-alelnök, - rendit­hete tlen bizalmunkról^ • *i v ' Bz ORLE közgyűlés valamennyi tagja * .' csatlakozik a szónok szavaihoz. Amikor ; az éltetés le­csillapodlK, Csikesz Sándor főtitkár olvadja fel a határozati javas­latot: -"Az Országos Református Lelkészegyesület közgyűlése mély megdöbbenéssel tanuja annak a nagy ellenséges áramlTtnak, - úgymond ° hatá­rozati javaslat,"amely eddig hűséges szeretettel körülvett i vezérét, aki egész életében, egész munkásságában a magyarságáért és a magyar refcrmátU3i. efc:xCűz a?5ozza lelki kinc3&t,a legszörnyűbb és a ma b yar emberre* nézve a legborzasztóbb váddal illette most már igen magas fórumon is. Azóta a kölcsönös és külföldi nyilatkozatokból megállapítható minden elfogulat­lan magyar sziv előtt, hogy egyesületünk vozére ma is annak <a rendithetetion magyar házaszoretetnek..és,keresztyéni egyházszeretetnek harcosa, amint volt eddig is több évt ize oTsyf Afyaf utasa alatt és éppen azért nz ő megtámadásá­ban, benne, az egész msgyar református lelkészi kar magát találja meg­gyanúsítva, megsértve, - 'Tisztelettel, az ellenvéleményt is megbecsülő komolysággal, a lovagias benső ,'érgés igazságszeretetére appellálva, kéri közgyűlésünk és kívánja megsértett elnöke számára a megfelelő elégtételt." Teljes egyhangúsággal helyeselnek a főtitkár szavaira és né­hány másodperc múlva már az adminisztratív ügyekre, a főtitkár jelentésére tér át a gyűlés. Eljenzéssel köszöntötték R a v a s z László dr,, Antal Géza dr, és Balt azár Dez3Ő dr. püspököket diszdoktorji kitüntetésük alkalmából és V a s a d y Béla dr. sárospataki tedilógiai igazgatót, aki a német Kant-Gesellschaft valláslélektani pályázatán dijat nyert. Az üdvözlések. Az egyesületet a mai gyűlésen az egyházi é3 közéleti küldöttsé­gek egész sora köszöntötte, Medgyass zay Vince egyházkerületi lelkészi főjegyző a dunántúli egyházkerület és annak püspöke, Antal Géza dr, nevében mondott üdvözlőbeszédet. Az ORLE múltja örvendetes, jelene tiszteletremél­té, jövője sem lehet kétséges, mondja a főjegyző. Mi nem szánalmat kérünk, hanem igazságot akarunk. Nekünk nem az anyagi nyomorúság fáj, de lehetet­len szomorúan nem néz-nünk azokat a fejszecsapá3okat, amelyek immár a refor­mátus egyház gyökereit vagdalják el. Szegények vagyunk, de a magyar kultú­ráért lettünk szegények, aki a magyar református egyházat támogitja,az a ma­gyar kultúrát segíti, aki aláássa intézményeinket, az a nemzeti katasztró­fát késziti elő. Az evangélikus egyház és a Magyarhoni Evangélikus Lelkészegye­dtilet részéről Nagy Lajos, a zalai evangélikus egyházmegye esperese emel­kedik szólásra: A történelemből áthozott protestáns összetartást még orőseb­L bé kell tenünk. /Zajos helyeslés./ Nem azért, hogy a vi3zály tüzét gyújtsuk A /folyt,köv./ f ORS^SPSSEl'ÍLTÁR r i

Next

/
Oldalképek
Tartalom