Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2
1930-09-17 [045]
ANYAGI KÉRDÉSEK ÉS A LELKI MEGÚJULÁS ÜGYE AZ ORSZÁGOS REFORMÁTUS LELKESZEG YESÜLET MAI KONFERENCIÁJÁN. A gazdasági válság, a boletta, a kamattörvény, az államsegélyek, a presbiternevelés, a lelkésztovábbképzés, a papok egymás iránti felelőssége voltak a főbb problémák. Balatonalmádi,szept,17, Az Országos Református Lelkészegyesület konferenciájának ese menyei szerdán isCsikes z Sándor debreceni e gyetemi tanár, ORLE-főfc titkár nagysikerű rendezésében peregtek le, A korareggell éráktél, kevés megszakítással estig folyó üléseket mintászefüen ve. zetjfciCsikesz profeszor és az ő fensőséges akaraterejének és imponáló leleményének köszönhető, hogy a más esztendőkben háromnapos lelkészi tanfolyamnak most két napra Összezsúfolt programmját ma estig sikerült lebonyolítani. A lelkészegyesület tagjai is szorgalmasan látogatják az egyes csopcrtgyüléseket és a legelvontabb tárgyaknái sem lankad a figyelem. Görömbei Péter nagykállói lelkész istentiszteleti szolgálata után kezdődött a mai lelkészi ülés. Csikesz Sándor egyetemi tanár, az CRLE főtitkára, a konferencia elnöke meleghangú, magyar és. németnyelvű beszédben üdvözölte a gyűlés külföldi vendégét, Beschorent , Berlin egyik munkásnegyedének papját és arra kérte, legyen hazájában is hirdetője a magyar refermátusság, a magyar protestantizmus életakaratának. A református papok hosszasan éljenezték a kÖ3zöntőbeszéd régén kitűnő német kollégájukat, A szerdai gyűlés tárgyalásalt " V a s s Vince dr,, volt teológiai tanár,enyingi lelkipásztor előadása vezette be. Vass professzor a lelkészek továbbképzéséről mondott figyelemreméltó gondolatokat. A színvonal lényeges::., emelkedésének főeszközét, az önképzésben látja, az ORLE és a budapesti teológia jól bevált lelkésztanfolyamait egyházmegyénként is intézményesíteni kell, "le a "lelkészi Manréza" is hiábavaló, ha mi magunkat nem akarjuk továbbképezni" mondja temperamentumos fejtegetései végén Vass Vinde dr. Porzsolt István esperes, S z i n o k Zoltán, K o csis József, 1 e r e h Gyula, Illyés Endre dr., R u z 3 á s Lajos, Görcmbei Péter, B a k o Lajos, S 1 k ó Zoltán dr. lelkészek, V a s a d y Béla dr. teológiai igazgató hozzászólásai után Csikesz Sándor elnök adta meg a szükséges felvilágosításokat. Török István, a pápai teológia helyettes tanára^ a hírneves német teológus, Barth gondolatrendszerének elméleti és gyakorlati vonatkozásait foglalta össze. Igen élvezetes, világos formában, finom mondatokban bontotta ki a bonyolult témát éá az értekezlet tngjai> nagy gyönyörűséggel merültek el a fiatal professzor filozófiájának szépségelben,Barth* a reformátorok egyenes örököse, állapította meg az előadó és a teol ü giát újból teológiává tette. A hozzászólók között voltak: Józan Lá3Zló, hegyaljai Kiss Géza dr*, Czeglédy Emánuel, Erdős Károly dr. egyetemi t«nár és még többen, A mai nap harmadik főelőadója, Varga Sándor, a vértesaljai egyházmegye esperese a lelkészek egymásiránti felelősségéről szélt, Azzal kezdijt milyen megrendítő hatást tett rá annak idején Vámbéri' Árminnakja nagy tudósnak önvallomása, hogy Ő csak névleg érzi magát reformátusnak, mert papok között inkább látott szeretetlenséget, gyűlöletet, mint keresztyéni lelket,. Nincs nagyobb felelősség tehát, folytatja az előadó,mint- a lelkész felelőssége paptársa iránt, nagyobb testvéri közeledést szeretne •látni, vissza kell adni a lelkipásztort eredeti hivatásának, tanulmányainak. B á n y a y Lajos dr. tatabányai lelkész "A lelkész a koporsó mellett" címmel tartott előadást. Délben az úgynevezett pannóniai telepen volt a közebéd,majd rövid szünettel folytatták a konferenciát. Gál Lajos budapest-angyalföldi lelkész ismertette a lelkésztanítóság szervére vonatkozó határ zati javaslatokat. Hitünknek,egyházunknak végvárai azok az elnéptelenedettnek mondott gyülekezetek,úgymond Gál Lajos, amelyek a magyar érzéknek is mindig támaszai voltak és a konventen keresztül a konferencia fel Is kéri a kultuszminisztert, ejtse el az 7 ilyen iskolák összevonására tervbevett rendelkezéseit, /folyt, köv./
