Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2
1930-09-29 [045]
Kézirat. . (ö Hatodik kiadás. \ / Budapest, 1930. szeptember 29. XII. évfolyam, 220. sz^m. VASÁRNAP TARTOTTA RENDES EVJtt KÖZGYŰLÉSÉT KZ ORSZÁGOS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZET, | Az Országos Társadalombiztosító Intézet vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tartotta meg rendes, ezévi közgyűlését. A közgyűlést H u s zár Károly elnök nyitotta meg, aki jelentést tett a közgyűlési tagok sorában beállott változásokról, majd közölte, hogy a közgyűlésen 174 munkáltató tag, és 141 munkavállaló tag vesz részt. /Ez a szám a közgyűlés végéig akként módosult, hogy a munkáltatók részéről összesen 195-en, a munkavállalók részéről pedig 160-an jelentkeztek./ HZ elnök megállapította a közgyűlés határozatképességét . A közgyűlési tagok ezután az elnökkel és az elnök mellett helyet foglaló vezetőségi tagokkal együtt felálltak és Huszár Károly nagy csendben a következőképpen folytatta elnöki megnyitóját; - A hirtelen elhunyt V a s 3 József volt m. kir. népjóléti miniszterről, ennek az intézménynek n megalkotójóról kell megemlékeznünk. Vass József a magyar szociálpolitika úttörője, a magyar társadalomtudomány legkiválóbb elméleti és gyakorlati müvelője volt, - egyaránt bölc3 politikum kimagasló tehetségű államférfiú, melegen érző, nagy szívű pap és ember. Az a mélyreható veszteség, amely az egész magyar közéletet és ebben az Országos Társadalombiztosító Intézetet Vass József elmúlásával érte, ebben a pillanatban a maga egészében talán még át sem tekinthető. Egyik legutolsó beszé dében, valóságos lótnoki megihletés hatotta át szavait, amikor ezeket mondta: "A legnagyobb igazságtalanságnak tartom, ha egy ember, aki egé3z életét a munkának szentelte, elöregszik és kezéből kihull a kalapács, - munkátlanná' válik és jóformán még a betevő falatját is elveszti, egész családjával együ 4 Ezek a szavak, amelyeket más ás más formában szinte állandóan hangoztatott, voltak a tulajdonképpeni meginditói a magyar szociális törvényalkotásoknak, főként az aggkori biztosításról szóló áldásos és nagy koncepciójú törvénynek. A magyar társadalombiztosítás és általában a magyar szociálpolitika szü zi talaján Vass Jóseef ejtette az első kapavágást, s ezért pártkülönbség nélkül, valamennyiünknek hálásan kell tekintenünk korszakalkotó munkásságára, amelynek kifejtése közben, valósággal vértanúhalált halt a n 'rjólét korszakos munkólásának harci mesejón, Az elnök indítványára ezután a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Vass József özvegy és öreg édesanyjához részvóttáviratot intéz és a nagy magyar népjóléti miniszter emlékét jegyzőkönyvileg megörökiti. Huszár Károly elnök ezután rátért arra, hogy az 0TI közgyűlése nehéz munkára, fontos határozatok meghozására ült most Itt egybe. Hétszázezer munkavállalónak és azok családtagjainak, vagyis az egész magyar népesség igen jelentékeny hányadának sorsát érintő kérdésekről van szó. Megnyugtató, hojy a döntés, valamint a tanácskozása a legteljesebb szabadság jegyében folyik le. Olyan intézménynél, amely közpénzekből él, ez másként el som képzelhető. Én, mint a kormányhatóság képviselője, - mondotta Huszár Károly elnök,- teljes szólásszabadságot kívánok biztosítani mindenkinek. Ez a testület titkos 3zivazás utján ült össze, nagykoruan és éretten kell, hogy intézze a saját sorsát* /Általános helyeslés./ A különböző érdekellentéteket át kell hidaljuk, mert senki sincsen itten, aki magát az intézményt feleslegesnek tnrtaná. A kritikának objektívnek kell lennie ós én Is ebben a sze lemben óhajtom az elnöklést gyakorolni. Azon vagyunk mindnyájon, hogy ez a közgyűlés ne csupán szónokló, hanem határoló testület is legyen. Mióta az érdekeltségek bevonultak az elnökségbe és az igazgatóságba, vagyis amióta az önkormányzat fokozatos kiépítésének utján járunk, - a javulás a hatalmas intézmény minden vonalán kétségtelenül és Jetagadhatatlanul észlelhető. Ennek a szellemnek, a javulásnak a közgyűlésben Is meg kell nyilatkoznia. A közgyűlést abban a reményben nyitom meg, hogy ezzel az autonóm közgyűléssel a Társadalombiztosító intézményére uj, áldásos éra köszönt be s /Nagy taps./ Elsőnek, napirend előtt Zala Zsigmond munkáltató sz-'ólalt fel, aki az albertfalvai építkezések ügyét hozta a közgyűlés elé, visszautasítva azokat a támadásokat, amelynek ezzel kapcsolatosan a Társadalombiztositót érték. Összehasonlításképpen megemlékezik néhány nagybank hasonló építkezési akciójáról és azt hibáztatja, hogy az 0TI későn ismerte fel az épités sürgősségét. /Folyt, köv./ ORSZÁGOS LELTÁR J \ f " K szekció