Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-26 [045]

MAGYAR ORSZÁGOS TUD03IT0 0. törvényszéki kiadás. ¥/J Budapest,, 1930. szeptember 23. A MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKI ÜNNEPSÉGEN A MOZSÁRÁGYÚ HALÁLRA SEBESÍTETT EGY EMBERT. Kóka községben népszokás, hogy március 15-ét hagy ünnepséggel üljék meg. Az ünnepségen mozsarakból üdvlovcscket adnak le és a mozsarakat a községi elöljáróság megbízásából évek óta Fecsko Rafael gazdálkodó, kiszolgált tüzérőrmester kezelte, aki ebben tökéletesen jártas volt, 1928 március idusa előtt a községi elöljáróság megbízta Lantos Gyulát hogy Budapesten a mozsárlővésekhez szükséges puskaport beszerezze, Lantos eleget tett a megbizásnade - amikor visszaérkezett Kókára rögtön jelentette, hogy Budapesten nem sikerült megfelelő lőport beszereznie és igy nem egészen elsominoségü puskaport vásárolt. Fecske Rafael a fővárosból h ózott lőport március 14~én kipróbálta é3 a próba nem sikerült, a mezsár csütörtököt mondott. Másnap a mozsárünnepséget jTáxg gjbs mégis megtartót tik és Fecske - Laczkó P.Ferenc kókai földesgazda segítségével - az ünnepség napjának reggelén megtöltötte a mezsarakat. A mozsárágyukat a kevósbbé jó puskaporral, ezenkivül korpával és agyaggal töltötték meg, jó erős fojtást csináltak ós Fecske elsütötte az első mozsarat. Irtózatos detonációk

7 rezkedtette meg a levegőt, Fecske ős Laczkó a földre zuhantak, mindketten megsebesültek. Fecske Rafael olyála. súlyos sérüléseket szenvedett, hogy bálrepfd.s és hasüiegi vérzés következtében még a kórházba való szállítás közben meghalt. A pestvidéki törvényszék Laczkó.P. Ferencet gondatlanságból o keztt emberölés vétsége cimőn felelősségre vonta, a főtárgyaláson azonban a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai tisztázták Laczkó szerepét; megállsp itást nyert, hogy a vádlott csupán csekélyebb jelentőségű tevékenyéé get fejtett ki és azt is Fecske Rafael utasítására végezte. A felelősség a törvényszék megállapításé szerint egyedül az elhalt sértettre róható. A tábla Harmath-tanácsa mrst az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta, ami ellen a pótmagánvádló semmiségi panasszal élt. /MOT/KY, KZ EEHAGYÓTT FELESÉG LUGKÖOLDATTAL BC JSZULTA MEG MAGÁT GYŐZELMES RIVÁLISÁN. Szabó József budapesti államrendőrnek az első házasságából két gyermeke maradtj Hegedűs Ilona budapesti szakácsnőnek pedig, akinek a férje meghalt % három kiskorú gyermeke volt. A rendőr és a szakácsnő még 1921-ben összeházasodott, azonban házasságuk nem volt boldog, ugy hogy az örökös egyénét 1 enkedé s miatt szó j j elváltak. Hegedűs Ilona hazament 1926 őszén szüleihez Zalaszántóra, a rendőr pedig nemsokára magához vette házvezetőnőnek állítólagos régi szeretőjét, özv, Mazoli Jőzsefn.ét. Mazoliné sürgetésére Szabó József 1928 tavaszán törvényesen is el akart vá.lni második feleségétől és abban a hiszemben, hogy Hegedűs Ilona is ugyanezt aP;;rja, hűtlen elhagyás cimőn megindította a volt pesti szakácsnő ellen a válopört, *vz ilyenkor kibocsátandó formászerü felszólításnak, amit az asszony kapott férjétől, hogy az életközössé get helyreállítsa, Hegedűs Ilona váratlanul eleget tett; feljött Budapestre és megjelent férje lakásán. Az asszony elsősorban is Mazolinét akarta eltávolítani, mert a férjét állítólag akkor még mindig szerette„ Ezért azt az üzenetet küldte a rendőr házvezetőnőjének, hogy férje lakását huszonnégy órán belül hagyja el, mert különben a mentők fogják A

nnan elszállítani. Hegedűs Ilona másnap találkozott is férjével, akivel ujabb randevút beszéltek meg, a rendőr azonban ezen a találkán már nem jelent meg. A szakácsné erre elkeseredésében a következő napon, vagyis 1928 március 27-én megleste Mazolinét és egy alkalmas pillaneLban a házvezetőnőt az előre magához vett lugkőoldattal arconöttötte. A maró folyadék Mazoliné kezén, arcán és mellén súlyos égési sebeket okozott s igy Szabó József né, született Hegedűs Ilona ellen egészségrontás vétsége miatt büntető eljárás indult, A budapesti büntetőtörvényszék előtt a vádlott asszony tagidta, hogy a lugkőoldatos merényletet ő követte volna cl, sőt alibit is próbált igazolni, Ez azonban nem sikerült s ágyaz elsőbiróság a merénylő asszonyt a fennforgó nagyszámú és nyom-, tó kos enyhitő körülményekre való figyelemmel kéthónapi fogházbüntetésre Ítélte. Enyhítő körülménynek tudta be a bíróság azt is, hogy a vádlott megbüntetését maga a sértett sem kivánta, A tábla Káli ay-tanács a most a bizonyítási eljárás kiegészítését rendelte el az ügyben és addig a felebbviteli tárgyalást elnapolta, /MGT/Xy. ORSZÁStiS LEVÉLTÁR K szekció 1Í0