Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/1

1930-09-02 [044]

/PESTVÁRMEGYE KISGYŰLÉSE. Folytatás. Eleje a H a r m a d i k kiadáson./ Letárgyaltak mintogy 150 apróbb jelentőségű folyóügyot, majd átt-rtok az 1931tevi költségvetés megvitatására. A költségvetést Erdélyi Lóránd dr. alispán ismertette. Kifejtette, hogy a vármegye r.eház helyzetben van* ós költségvetése nem olyan, mint az államé, mert az ob-adön kívül a vármegyének más Jövedelme nincsen, csak terhei. A'szükségletek fedezésére csak a községi és városi hozzájárulás szolgál. Egyes lapokban hirek jelentek meg arról, hogy deficitje van a vármegyének-, ez azonban nem áll, mert éppen az a fedezet, amit néhány lap deficitnek tüntetett fel. A költségvetés összeállításánál keresztül vitték a takarékossági elveket, oár jól tugtják, • h .gy ezek a korlátozások gyakra: nehézségeket okoznak. Sajtótámad ásókban részesült a vármegye vezetősége azért is, hogy a vármegyeházát nagy költséggel tataroztatta. Megállapítja, hogy egyáltalán nem véheztek nagybbb tatarozást, holott a vármegyeháza megérett már erre. Csak az 1931. uvben fog a javítások elvégzésére sor kerülni, A költségvetés^ be felvett egyesületi segélyekre vonatkozóan megjegyzi, hogy csak ott lőhet segélyeket nyújtani, ahol jövedelem is van. Tarthatatlan f

z az állapot> h'gy mig a székesfőváros költségvetésében az évi segélyek összöge másfél százalékot tesz ki, addig a vármegyei költségvetésben tiz százalék van erre a célra felvéve. Az o intenciója az, hegy ezeket a segélyeket a legszigorúbb mértekben a minimumra csökkentse. Ezután r r e s z 1 y főispán áttört a költségvetés általános vitáj Jra, Az első szónok ** z a p á r y Lajos gróf volt. Hangoztat ta^ hogy a vármegye nehéz helyzetében teljes takarékosságra kell törekedni és bár helyesli a költségvetés összeállításának alapelveit* figyelmeztet arra, hogy a költségvetés.; egy fillérrel sem lehet tnagasabb a mult évinél. Javasolja, hegy &z egyesületi S(f,gélycknél tízezer pengőt juttassanak a Revizioa Ligának és 4r000 pengét a Magyar Vöröskereszt Egyletnek, kiterjesztést kért a közgyűléshez arra, h. gy a számvevőség munkáját a jövőben decentralizálják. Tekintsenek el a megyeház tatarozásától, hagyják jobb időkre a kisgyülési tersm bebútorozását. A költségvetést elfogadja, ha az teljesen a mult évi keretek között mozog. V i c z i a n István csatlakozott Szapáry gref felfogásához és szavait ^azzal toldja meg, hogy a községek a két millión felüli hátralékos hozzájárulásukat a jövő évéén sem lesznek képesek kiegyenlíteni. Nem szabau emelni a községi hozzájárulást, mert az emelés amúgy is csak papirosén történhetik meg. A költségvetést elfogadja, ha az Végösszegben vagy alacsonyabb lesz az ideinél, vagy csak éppen akkora. Ezután az alispán válaszolt, aki kijelentette, hogy az egyes költségvetési tételek végső sorsa a belügyminiszter döntésétől függ, már pedig ó belügyminiszter alapelve az eres redukció. Következő felszólaló Fábián Béla volt, aki azt hangoztatta, aogy a költségvetés tulajdonképpen másodlagos, mert a fedezetekről nem a vár-megye határoz. & községek anyagi helyzetének rosszab- bodását véleménye szerint az idézte elő, hogy a közsé3g.ikdminisztració igen széleskörűvé bovult. Sokkal több alkalmazottat tart el? egy-egy község, mint a régebbi időkben. Állításainak ellenőrzéséül azt kéri, hogy a föszolgabirák állítsák össze a r6gi és a jelenlegi tisztviselőkatasztert. Sürgette még a községi, iegyseknok a fohirák részéről való erélyese jp ellenőrzését, tt-kjf, nzt hangoztatta, hogy a munkanélküliség ma mar a munkaadóknak és a p^zualkodóknak is súlyos kérdése, mert nincsen felveveképes fogyasztótömeg, A lAj&i 4-' m A? olnökl

° Proszly Elemér főispán a kisgyűlés tanácskozását /L.Miután 3 órakor felfüggesztette es folytatását délután 5 órára tűzte ki,. ' A /Folytatása következik./