Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/1
1930-09-12 [044]
§§A Magyar O r3z ágos Tudósító jelenti: Gróf Klebelsberg Kunó, a miniszterelnök helyettesítésével meghizott vallás - és közoktatásügyi miniszter az elhunyt dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter temetésén a kormány nevében a következő beszédet mondotta: - Budapest népe, mely alkonyat után a Lénchidon ide-oda hullámzik, már megszokta, hogy odaát a budfci oldalon az éjjeli órákig világosak egy sarokház első emeleti ablakai„ Az ablakok mögött néha-néha megjelent egy markáns alak, aki gondolatokba merülne nézte a nagy folyót és nemzete 3cr3ának folyását. Pár nap óta sötétek ezek az ablakok, gazdátlan a miniszteri dolgozó asztal, a munka nemes fanatikusa eltávozott. Annyira második természetévé vált a dolog, hogy csak olyan nagy ur 3zavara hagyta abba, mint a Mindenható. - A nagy magasságokba, hova felemelkedett, kezdő sorsból magával vitte a nép ismeretét és a nép szeretetét. Ez a szenvedéllyé fokozódott érzése avatta őt, tüneményes tehetsége mellett, a magyar szociálpolitika első klasszikus mesterévé. Mert ahhoz, hogy valaki igazi szociálpolitikus legyen, nem elég a doktrínák tudása, nem elég a külföldi intézmények és törvényhozások ismerete, ahhoz emberszeretet kell, az emberi sors mélységes ismerete és az emberi nyomorúság bensőséges áfcórzése. Ettől a nagy érzéstől valósággal átizzott Vass Józsefnek szociálpolitikája és ezt az érzést viszonozták a nemzet széles rétegei ösztönszerű rokonszenvükkel, - A Dunántol szülöttje volt; onnan jött, ahol az Alpok végső nyúlványnál ölelkeznek a magyar földdel. A dunántúli embernek jellemzetes tulajdonságait az ő egyéniségében felfokozva látjuk. Benne szárnyaló fantázia, józan életbölcsességgel párosult. Hatalmas képzelőtehetsége lehetővé tette száméra, hogy a magasba emelkedjék és teleszórja remek beszédeit szebbnél-szebb költői képekkel, amely7,eket érces baritonja zengzetesen adott elő. Valójában csak kevesen beszelték ezt a mi gyönyörűséges magyar nyelvünket olyan tősgyökeresen, mint Vass József. De fantáziája nem tette sem csapengévő, sem álmodozóvá, mert mellett őrtáll egy másik dunántúli tulajdonsága, bölcs józansága, amely tervezgetéseiben és konoepciéiban mindig szemelőtt tartotta a kivehetőt, a lehetségest. Reálpolitikus volt a szó nemesértelmében, egyaránt nézett közvetlenül a lába elé, hggy botlások tói megvédje a nemzetet, melyet vezetett és nézett fel a magasba. - A háboruutáni idők nem gazdagok jiiiedetirmállamf érf iui tehetségek ben - különösen az olyanokban nem, akik átértik a megváltozott idők uj jegyét. Hiszen azok, akik mo3t már férfikcrukat élik, még a régi jó időkben, a régi országban fejlődtek ki, ahol má3 volt a g ndolkodás, mások a társadalmi felfogások, sőt ré3Zben mások a politikai, a gazdasági ás szociális élet törvényei is. Az egész világon minden annyira átváltozott és Vass József államférfiúi intencióival megérezte ezeknek az uj időknek zamatát és ezért meg is találta a lelki kapcs latot népünk vágyaival és sokat ki tudott elégíteni valódi szükségleteiből. De modernsége mellett is őrt állt bölcs józansága é3 így újításai ellenére ia mindig ügyelt arra, hogy ne szakítsa el nemzeti tradícióink szenfe fonalát. Innen van az, hogy az újjáépítés korának egyik legmarkánsabb egyénisége. /^lakjának és életművének beállitása nélkül nem i3lehet majd ennek az átmeneti kornak a történetét megírni, - Mindez a magyarázata annak, hogy nemzeti büszkeségünk e csarnokából, parlamenti 3Ikeréinek színhelyéről indul az utolsó útra és innen ^közvetlenül visszük ét abba a panteonba, melyet a magyar kath likus egyház létesített magy fia számára. Azt a nemes p atinát, amelyet a legtöbb Ily kiváló politikus csak halála után nyer el, ő részben már életében megkapta. Most itt fekszik az Ország házának magas kupolája alatt; de a magyar építészet e memekmüve felett van egy má3ik,33ckkal magasabb kék kupola és Vasa József már ennek a más kupolának a lakója. De ha van rá mód, h~gy az elköltözöttek ott fenn résztvegryenek a mi érzéseinkben és küzd elmeinkben, akkor ő továbbra is velünk érzi a Trianon utáni idők alapérzését: a nagy magyar fájdalmat, amelybe most bele árad az a gyász is, amelyet elmúlása felett érzünk. - Az általános emberi sors mélységes tragikumát misem mutatja jobban, mint az, h~gy a legmagasabb gondolatok és legmélyebb érzések hor/tfolytatása következik/ VASS JO ZgBPJ^gTjSE, /Q^C
