Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/1
1930-09-09 [044]
—-MAGYARBARÁT ÉSZT PROFESSZOR TRAGIKUS HALÁLA. P ö 1 d Péter a tártul /dorpáti/ ogyotom pedagógiai professzora 52 éves korában tifuszfertőzós következtében váratlanul meghalt Az elhunyt a független észt állam nemzeti ideológiájának kialakítása, különösen pedig a tartui egyetem korszerű átszervezése terén évtizedeken át rengeteget dolgozott népe javára, s a finnugor nemzetek kulturális együttműködése érdekében. Az észt-magyar tudomány.)?; és kulturális kapcsolatok megteremtésének egyik kezdeményezője &S mindenkori pártolója volt. Halála Magyarországon is széles körökben keltett őszinte részvétet. Nemzetén kivül özvegye es tlz árvája gyászolja, / MOT/B, Á KERESKEDELMI ISKTLÁ33 VÉGZETTEK KONGRESSZUSA, Folytatás./ A külföldi kiküldöttek közül névszerint a következők üdvözölték a kongresszust: . , " .. * J e L, Gaccomini /Svájc/, Hallmayer /Német/, Müller Hans /Nürnberg/, Öttel Klemens /Osztrák/, Bisignini /Nápoly/ Bre^ant /jugoszláv/, Joachim fi V.M. /Bukarest/, Ottó Metzker /CsehszlováHétfőn, a kongresszusi második napon folytatták az előadások sorát. Bisignini francia beszédben Olaszország kereskedelmi iskoláinak a gyakorlati élet'teüi való kapcsolatáról, Hans Müller a kereskedelmi iskoláíi végzettek nemzetközi közös érdekeiről - Krisch Jenő dr u budapesti kereskedelmi iskolai tanár a kereskedelmi iskolát végzettek elhelyezkedéséről, G. Mayer /Nürnberg/ pedig a jogászok' . gazdasági vonatkozású kapcsolatainak szükségességéről tartottak előadást, A délután folyamán a kongresszusi tagok a MFTR hajóján kirándultak az állami budafoki pincészethez,, Kedden délelőtt általános érdeklődés fogadta Hantos Elemér értékes tanulmányát, amelyhen^a világgazdaság megszervezésről beszélt. Ismertette a nemzetközi fizető bankoknak céljait és az államalakulásra vor~natkozó szabályozó hatását, - Öttel osztrák delegátus után Richeme /Svájc/ g - Ohler Jakab, Stumpf Frigyes és Victor Salz /Prága/ beszéltek még az aktuális kérdésekről. A felszólalások végeztével a kongresszus határozatilag kimondta, hogy három három évenként a világ más~má3 városában állandósítják a kongresszusokat; nemzetközi egyesületbe tömörülnek és fi két évvel ezelőtt me^gkeze'et t szervező munka folytatására bizottságot küldőnek ki, Magyar r és zí , ről Erney Károly, Schack Béla és Tausz Gyula /péc elegátu3ok a A következe kongresszus 1933-ban Velencében lesz. HanSMüller köszönte meg a külföldiek nevében a szívélyes vendéglátást és annak' a kívánságának adott kifejezést, hogy az a gazdasági fellendülés, amelynek érdekében o kongresszus dolgozik, minél nagyobb mértékben éreztesse hatását Magyarországon és annak fővárosában, - Á kongreszszusi tagok egy ré3ze Lillafüredre, illetve Miskolcra utazott, a nagyobbik csoport Kecskemét városának meghívására Kecskemétre rándult ki, /MOT/sy. FŐVÁR OS A VÁROSI MÉRNÖKÖK KONGRESSZUSÁNAK UTOLSÓ NAPJA, A Városi mérnökök kongresszusának harmadik napját,a hétfői ünnepet vidéki kirándulásokkal töltötték el, amelynek során ...... " . •:: .., £&,>S az ország minden részéből egybegyűlt várcsi mérnökök Esztergom vidékén voltak és főleg modern útépítéseket tanulmányéztak* Kedden reggel kilenc órakor a Szabó József-utcai nagy autóbuszgarázsnál találkoztak o kongresszusi tagok és ezt a nagyszabású vasboton építményt tekintették meg« Itt S zerényi főmérnök adta meg a szükséges felvilágosításokat Bánó László egyetemi tanárral, a tervező műépítésszel együtt. Innen a központi csatorna- 3zivattyu-telepre mentek és az uj szűrő berendezéseket tanulmányozták«W e i s z László, Z a i t z László műszaki főtanácsos kalauzolása mellett. A csatorna-szivattyútelepről ^z uj élelmiszernagyvásár építkezéséhez vonult <? társaság és részletesen megtekintették az óriási építkezést, ahol M i n n i c h Aladár, a tervező műépítész ismertette a mérnök vendégek előtt a kivitelre váró feladatot. ± y /folytatása következik/ A
