Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/2

1930-08-27 [043]

7-ü;, RURAMODELLBEN REJkM SZELLEMI ERGT MEG KELL VÉDENI", Érdekes port tárgyalt ma a királyi törvényszék mint felobbezési bíróság. Egy ruhamodell körül indult a pereskedés, amelyet Kusniczky és Gerstl bécsi modellkreálók küldtek Beck Leopoldina budapesti nőidivatszalorttulajdonosnak, aki azonban ezt nem találta megfelelőnek és visszaküldte. Huszonnégy óráig volt a modell a szalonban, ahol azt kifogásolták, hogy többféle színből van a ruha összeállítva és az anyaga sem kifogástalan, s őzért nem használhatják. A bécsi cég arra való hivatkozással, hogy huszonnégy éráig volt a szalonban a modell, kérte annak ellenértékének, 45o shillingnek a kifizetését. A szalontulajdonos a fizetést megtagadta, mire a bécsi cég polgári port indított, Elsőfokon Kartal járásbirehoz került a modell-pör, amelyben s. bécsi cég képviseletében Falus Sándor dr. kérte a marasztaló Ítéletet azzdl az indokolással, hogy az eltelt huszonnégy óra alatt a szalontulajdonosnak módjában volt a modellt lemintázni, tehát olybá kell tokinteni, mintha átvette volna. A járásbiró szakértőt hallgatott meg, aki azt vallotta,hogy a modell valóban többféle anyagból van összeállítva, s mint ruha használhatatlan. A járásbiró végül Is elutasította a keresetet azzal , hogy a szakértői vélemény szerint a modellnél is kizárólag a ruha minősége és anyaga a fontos, s minthogy ez nem volt megfelelő, a bécsi cég nom számithat annak ellenértékére. Folobbezés folytán ma tárgyalta az ügyet a törvényszéken Kende tanácselnök tanácsa. A törvényszék az elsőbir'jság Ítéletét megváltoztatva •itéletilog kötelezte a budapesti müszalont, hogy a 45o shillinget fizesfeo meg. Az ítéleti indokolás érdekes fejtegeti, hogy " a ruhában rojlő szoTLlemi erőt, a tervezést a törvényszékhez védelemben kell részesíteni. A* eltelt huszonnégy 'ra alatt, amíg a ruha a szalonban volt, n.'d volt arra, hogy a modellt lemásolják, sokszorosításra fölhasználják, tehát a benne rejlő erkölcsi és szellemi értéket a szalon magának megszerezhesse." Megjegyzi még az indokolás, hogy Franciaerszágban a modellek lemásolása lopásnak minősüli szüntetőjogilag részesül megtorlásban, nálunk a magánjogi törvények mmMSMmsiiáir.Ean kell a terveket megvédeni, csakagys ,mint szerzői jogbitorlás esetén. Ezek alapján tehát a 45o schilling jogosan jár a bécsi cégnek - fejeződött bo a törvényszék indokolása,/MOT/SY. BÉKÉSEN INTÉZŐDTEK EL A ROTHE í=a/ERE»TUDOSITÁSOK. AL KAPCSOLATOS SAJTÓPEREK. iédoror Lajos - mint xiemeretes - már régebben sajt port indított Londvay István ós, Radnay Saammm Endre Írek,illetve hírlapírók ellen, mert lapjaikban oly cikked tettek közzé, amelyekot Léderor Lajos sértőnek talált magáranézve. A büntetőtörvényszék Méhes-tan ácaa ma tűzött ki tárgyalás t mind a két sajtóperben^. Érdemi tárgyalásra nem került a sor, az ügye t békésen fejezték bé a szembenól.l ó felük, ugyanis Londvay István az Uj Nemzedékbon megjelent és inkriminált két cikkével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tettet - Miután meggyőződtem, hogy állításaim a valóságot nom fedik és hogy Léderer Lajos urnák újságírói tevékenysége sajtóetikai szempontból semmiféle kifogás alá nem eshet, továbbá, hogy Lord RáfrhermeroRÓl viso It titkári állásában a lordnak és a hazának érdekelt hűséggel ós odaadással szolgálta, ezért téves információn alapuló sértő cikkekekben foglalt állításokat és következtetéseket visszavonom,

31 Radnay Endre ugyancsak nyilatkozatokat tett és a köveikezőket jelentette ki: - A Magyarság 1929. október 12-ikl számában" Megint egy Rothermerenyilatkozat* amiről a lord csak utólag ért-sült" című cikkben sórtőleg nyilatkoztam Lederer Lajos úrról.Mivel állitásaim téves információn alapultak, meggyőződ em arról, hogy Léderer Lajos^ugyis mint a ^esti Rirlap munkatársa, ugy is,rtolnt a lord magyar titkára, mindenkor korrektül járt el, a cikkben foglalt őreá és tovékeaységére vonatkozó állaitásaimat tehát visszavonom, ' Léderer Lajos mindkét nyilatkozatot elfogadta elégtételnek,panaszát visszavonta, mire a törvényszék megszüntette az eljárást,/MOT/M.