Magyar Országos Tudósító, 1930. július/2

1930-07-17 [040]

A KÚRIA JOGERŐSEN ÉLETFOGYTIGLANI FEGYHÁZRA ÍTÉLTE BERENCSI SÁNDORT, AKI MEGGYILKOLTA ÉDESANYJÁNAK MOSTOHAAPJÁT. Kutas Lajos dombrádi gazdálkodó 19o3-bari feleségével együtt Amerikába vándorolt ki, ahonnan szorgalmas munkában tt évek után 1923-ban mindketten visszatértek szülőfalujukba, Kutas Lajos már előzően, 1922-ben pénzt küldött Amerikából mostohaloányának: férjezett Kántor Istvánnénak, azzal a rendeltetéssel, hogy Kantomé a küldött pénzösszegen Kutas Lajos számára Dombrádon földet vásároljon,, Kutas né a kapott pénzen a sajátmaga számára vett földet, amelyet később édesanyja és mostohaapja megérkezése után felerészbon Kutas Lajos nevére Íratott, A hazatérés után a mostohaapa és leánya ugy állapodtak meg, hogy a tíz hold föld haszonélvezete a két család között közös lesz. Közös portán is éldegélt egymással innenkezdve a Kutascsalád és Kántor Istvánék. Kántor Istvánné ugyancsak második férjével élt okkor már együtt, mert első férje évekkel azelőtt elhalálozott. Ebből az első házasságból Kantoménak két gyermeke született: Berencsi Sándor és Berencsi Géza, akik időközben felcseperedtek, ugy hogy Sándor fia ebben az időben már huszonötéves legényember volt, Géza fia pedig mint tizenkilencéves ifjú az asztalosmesterséget tanulta. Az öreg Kutas Lajosné, Kántor Istvánné édesanyja, 1927 tavaszán meghalt. A haláleset fordulópontot jelentett a közös portán élő családok életében: elszakadt az összekötőkapocs az^öreg Kutas Lajos és mostohaleánya, valamint ennok első házasságából származó fiai között, A veszekedések napirenden voltak, , az öreg Kutas az italra adta magát, annyira, hogy az is előfordult, hogy a testén levő ruhát az elfogyasztott italok ára fejében a falubeli korcsmárosnál elzálogosította. Az amerikás Kutas Lajos egyébként is nagyon rosszul bánt nostobaleányával és mostoha-unokáival, ütötte-verte őket és uton-utfélen azt hangoztatta, hogy az egész családot kiveri portájáról. 1929 június 7-én újra nagy veszekedés volt a családban| Kutas Lajos a vizeskancsót is hozzávágta mostohaleányához, A bántalmazott Kántor Istvánné idősebbik fia: Berencsi Sándor ekkor elhatározta, hogy leszámol édesanyjának mostohaapjával,, A íua fiu meg is tette az előkészületeket és harmadnap megleste mostohanagyapját, amikor az a temetőben elhunyt felesége sirja mellett részegen imádkozott. Az öreg Kutasnak az volt a szokása, hogy, ha valamelyik korcsmában berúgott, hazafelémenet útba ejtette a temetőt és részeg fővel órákat eltöltött elhunyt felesége sirja mellett, Berencsi Sándor 1929 június 9-én este órákig lesben állott

x a temetőben, majd egy alkalmas pillanatban a magával vitt szekértengelyvéggel hátulról fejbevágta a sir mellett térdeplő mostohanagyapját, aki az első ütés után összeesett. A fiatalember ezután még hat súlyos ütést mért a hetvenhatéves öregember fejére, ugy hogy Kutas Lajos pillanatok alatt a helyszínen kiszenvedett. Az eset után Berencsi Sándor csendőrkézre került, ahol első kihallgatása alkalmával olyan értelmű vallomást tett, hogy a gyilkosság elkövetésére édesanyja: Kántor Istvánné, valamint mostohaapja: Kántor István bujtották fel és a gyilkosság végrehajtásában testvéröccse: Berencsi Géza is segítségére volt. Ezen az a-lapon a dombrádi csendőrség az egész családot őrizetbe vette és a nyíregyházai királyi ügyészség valamennyiük ellen vádat emelt gyilkosság büntette címén. A későbbi eljárás során, valamint a nyíregyházai törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson megállapítást nyert,rang hogy a gyilkosságot Berencsi Sándor a maga elhatározásából követte el és teljesen egyedül~hajtotta végre,'Akadtak ugyan tanuk, akik azt vallották^ hogy Kántor Istvánné már korábban ás törekedett mostohaatyja elpusztítására Olyan értelmű tanúvallomások is elhangzottak, hogy az öreg Kutas Lajos már hónapokkal meggyilkolása előtt állítviag fünek-fának arr°l panaszkodott, hogy családja el akarja tenni láb alcl és ezért előre figyelmeztette ismerőseit az esetleg bekövetkeáendSkíO, Ezek a tanúvallomások azonban valótlanoknak bizonyultak? kiderült, hogy Kutas mostohaleányával a terhelő tanuk évek óta haragban vannak. Ilyen körülmények között a nyirogyházai törvényszék egyedül Borencsi Sándort mondotta ki szándékos emberölés bűntettében bűnösnek,akit ezért tizenkétévi fegyházbüntetésre Ítélt« A másik három vádlottat az eís Őbir óság az ellenük emelt vád alöl felment ette* A dcl receni tábla Berencsi Sándort gyilkosság bűntettében marasztalta el s ezért életfogytig tartó fegyházra Ítélte. A tábla ugyanis bizonyítottnak vette ar előre megfontoltságot, A kurie. szünet! Szeőke-tanácsa, Sélley Barnabás kúriai bir© referátuma alapján a tábla életfogytiglani fegyházbüntetését a semmiségi panaszok elutasításával jogerőre emelte. /MOT/Ky. ...