Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1

1930-07-03 [041]

Ili ' É §A MAGYAR ORSZÁGOS TID OSZTÓ JELENTI: 4 Keresztény Kisgazda fifi Földműves és olgári Párt na este P e s t h y. f ál elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány rés zérói B e t h 1 e n Istán gróf miniszterelnök és V a s s" Jó­zsef népjóléti és munkaügyi miniszter jelent meg, Kálmán Jenő szivélyes szavakkal üdvözölte a betegsége óta el­ső izben megjelent F e s t h y Pál pártelnököt és kifejezte a párt tagjai__ nak ragaszkodását vele szemben. F e s t h y Pál megköszönte a szeretet megnyilvánulását és hangoz­tatta hogy a baráti érzések csak energiáját és odaadását fogják nevelni­hogy ..lég intenzivebben teljj.esti?se kötelességét a p árt és az orsz* c iránt, /Éljenzés/ Ezután a pártelnök bejelentette, ho^y Bethlen István gróf Július ho 6-án Bebrecenben beszámolót tart, amit §c párt helyesléssel vett tudomásul. V a s s József népjóléti minizster ismertette a Eársadalombizto­sitó Intézet betegségi ágazata pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslatát* Kifejtette, hogy két Intézkedésnek kivánja a törvény­hozás hozzájárulását kérni. Először, hogy a Társadalombiztosító Intézet be­tegségi ágazatának az öregségi ágazat tartalakjéiból kölcsönvett kölcsön­összege megmaradjon és ez az állapot legitimáltassék. Az alaptörvény ugya­nis nem mondja ki, az öregségi ágazat tartalékainak ilyen célokra való felhasználhat ás át « De a. .. •"; tartalékok elhelyezésének tuSÍajdcjaa­képen csak egy kritériuma van, mégpedig az hogy az elhelyezés biztos legyen* A biztonságot pedig garantálja a második Intézkedés, amely azt tartalmazza hogy az a kölcsönvett összeg, amelyet a. betegségi ágazat befektetések alak­jában használ fel ennek az.J. _ .'• x ágazatnak a költségvetésébe beállí­tandó amortizációs összegből terítessék vissza. Magát ö& értetődik^ hogy a betegségi ágazat á~J . . révén vagyonszaporulathoz jutott, ami a visz— szatéritést lehetővé teszi* A kölcsönnek azt á részét, amelyet juttatások­ra, továbbá konzuucélckra /táppénz, gyógyszer stb./ használtai: el s amely­nek a vagyonszaporulatban látható eredménye nincs az államtól fogja vissza kérni a Társadalombiztosító Intézet. Az az összeg zigyaniG amivel az állam­kincstár hozzájárul a betegségi ágazat fenntartásához a külföldi állapotok­hoz viszonyitva kevés. A javaslat tehát azt jér& ? hogy az államkincstér 1.2 millió pengővel emelje fel az évi hozzájárulást. Ez. kezdődhetik egy ké­sőbbi időpontban is, mert az a pénz, amelyet a betegségi ágazat kölcsön vett az öregségi ágazatnál tulajdonkép mint díjtartalék kell, hogy szerepeljen, Likviditás szempontjából nem fontos, hogy az a pénz tőke alakjában ven-e elhelyezve, vagy részletekben hosszabb időn át töileszcodik. Az öregségi é­gazat fizetési kötelezettségének a teljessége csak kbc 20 esztendő malva bontakozik kL,a közbeeső idő a tartalékgyüjtés ideje lesz. Megemlítette ezután, hogy a Társadalombiztosító több mint négyszáz állami tisztviselőt vett át az államtöl abban az időben, aaftftgr ,'- a tisztviselők létszámának a lebontási Időpontja volt az államnál, Ezek' a tisztviselők nyugdíjjogosult­ságot szereztek az államnál; ettől a tehertől az államkincstár ^megszabadult és ezt átvette a Társadalombiztosító. Jogosult tehát, hogy az államkincs­tár pótolje ezért a Társadalombiztosító Intézetet. Ez a megoldás hosszú időre elhárítja a kormány feje felöl azt a vádat, ": »u amelyet a munkai ál­lal ók és a munkaadók hangoztathatnának, hogy az állam nem rekoapenzálta az intézetet azokért a nyugdijterhekért, amelyeket az utóbbi ldvofe) az állam, válláról, l^epfeékil felmerül még a" kérdés, van-e biztositék arra, hogy nem fog-e új­ból történni valamely _ debakle az 'intézetnél* Minden megtörtént, hogy ez ne követkozhessék be» Megtörtént egyrészt a már megszavaztat törvény ut­ján, másrészt pedig a megtartott ankét sorozat következményei képen megálla­pított normálköltségvetés összeállításával,. Ez a költségvetés amellett, hogy nagyon'objektíven van összeállítva, bőséges biztonsági koeficienseket tar­talmaz, /Folytatása következik;;/

Next

/
Oldalképek
Tartalom