Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1

1930-07-14 [041]

TIZENÖT, VAGY SZÁZSZÁZALEK? -EGY RENDŐR BALESETI PÖRE, AMELYBEN AZ A KÉRDÉS, TIZENÖT SZÁZALÉKOS ROKKANT­SÁG ÉS NY G Dl JAZÁS MELLETT MENNYI A KARTÉRITÍ3. . Tuba Lajos kerékpáros rendőr egy másik rendőrtársával két évvel ezelőtt a Sülső kerepesi -uton teljesítet, szo" 1 . A keré -párakon nem volt jelzőlámpa, ami szabályszerű az ilyen szolgalatnál és ig^- történt, hogy eg„ autó Tubát elütötte. A rendőr kisebb sérüléseket szenvedett, a rendőr­ség azonban azzal a z indokolással, hogy s;o3gálatát nem tudja ellátni, nyugdíjba helyezte. A gázoló autóvezetőt, névszeiint KLein Antalt a kihá­gási osztályon jogerősen két pengő pén'büntetésre Ítélték. Tuba felépülése és nyugdíjaztatása után kár téritéoi pert indított Klein Artúr ellen azon az a lapon, hogy a baleset miatt került nyugdijba, .« ' "a régi fizeté­se és a jelenleg kiutalásra kerülő nyugd ija között 174 pengős differencia mutatkozik, minthogy pedig a nyugdíjaztatással járó keresetcsök enésért éat a gázoló felelős, Tuba szerint Klein Artúr tartozik a 174 pengős differen­ciát havi járadék fejében megtéríteni. Hankovszky Dezső dr. törvényszéki biró elé került a kártéritési per. Klein védekezésében a rra hivatkozott, hogy az autója által okozott sérülés ielentékte 'Tuba meg is gyógyult és munkaképes ál a? otba került, tehát nem jár kártérioés. A rendörblróság kétpengös itélete is ezt bizonyítja, ha a baleset súlyosabb következményekkel jár, Klein nem szabadul ilyen nép­leges büntetéssel, sez esetben inkáb^ volna jogalapja a kártérítési igény­ne :. A törvényszék Németh Ödön dr, orvosszakértőt kérte fel Tuba megvizs­gálására. Tuba ugyanis azt panaszolta,- hogy bár sérülése valóban könyebb természetű volt, a baleset következtében idegileg rokkant essze és ez az *ka nyugd ijaztat ásának is. Németh professzor szakvéleményében tizenötszázalé­kos munkaképesség csök enést ál'apitott meg. Az Ideggyengeség fenforgésát igazoibta a szakértői vélemény, ugyanekkor azonban megál.apitotta, hogy Tuba nehéz munka végzésére a kezén látható jelek szerint alkalmas. Tuba tenyere ugyanis a nehezebb munkától kérges, s igy a munkaképesség csök-enésecsak tizenötszázalékosnak mindható. Hankcvs zky Dezsőrdr. az érdekes jogi kérdésben e hónap 17-én hir­deti ki • dö ntését. /MOT/SY. • ZÁRLAT EGY CHRISTENSEN REKLÁMéKÉPRE,AMELY P.ÁBRAHÁM D Z3ÖNÉ KÉZIMUNKÁJÁ­RÓL KÉSZÜLT. P-Ábrahám Dezsőné iparmüv észnő, az Cur Shop tulajdonos a, zárlati pert indi­dott a Christensen könyvkiadó cég ellen azért, mert -mint a keresetben mondta - az általa tervezet és kivitelezett magyaros motivumu női mellény­ről készített fényképfelvételből reklámiveket sokszorosított és azo kat t er­jesztette.az ő engedélye nélkül. A Christensen cég a zárlati kérelem eluta­sítását kérte azzal, hogy a női mellény kliséjét az Iparművészeti Társulat­tól ^szerezte meg, egyébként is a nmn peres vita anyagát képező mellény re m önnálló szerzői mü, s igy nem részesül szerzői jogvédelemben. Hankovszky Dezső d r. törvényszéki biró szakértő meghallgatását rendelte el annak eld ö ntésére, vájjon ünnálló alkotásnak tekintendő-e a vitatott mellény. A szakértő a felperes iparmüvésznö álláspontját tet Le magiévá és megál apitotta, hogy a szerzői jogvéd elem esete fenforog, a mel­lényke, illetve a róla készitett fénykép a szerzői jogi törvény oltalma alá tartezik. A törvényszék a szakértői vélemény alapján és annak mérlegelésé­vel, hogy az a lperes vállalat bár a klisét valóban az Iparművészeti Társu­lattól szerezte, •• j azonban a s«kszor^sitás jogát nem kélte és nem is kap­ta meg P.Ábrahám DezsŐnétől,- elrendelte a rekiámképre a zárlatot. P. óbrahám Dezsőnének még egy második zárlati pere is folyik Hankovszky birónál. Ebben aze setbe n a Piltex az alperesi fél. A per anya­ga a következő: A Piltex váljalat az Our Shoptól megvett a 27o pengőért egy kollekciót, amely fekete selyemanyagon magyar motívumokból kihimzett kötényből, szoknyából és pártából állott. A kollekcióról fényképfelvételt készitettfkazt átszineztékaz eredeti elrendezésben és erről klifeék készültek majd ezekkel ugyancsak fekete Filtex-anyagra kopjákat nyomtak 03 igy hozták forgalomba. Egy ilyen kelme, amelyen mind a három szines * " kópia egy cso­portba került, 12 pengőért került forgalomba. Az iparmüvésznö, amikor egy ilyen anyag kezébe került, szerzői jsígi zárlat formájában kért a törvényszéktől védelmet az engedélynélküli kopirozáséal szemben. A Filtex vállalat azzal érvelt a per során, /folyt.köv

Next

/
Oldalképek
Tartalom