Magyar Országos Tudósító, 1930. június/2
1930-06-17 [042]
/AZ OMGE IGA 23 AT OV ÁLA S ZTM ANYÁN AK ÖLESE. Folytatás. 3./ - A természetes megoldás a monopólium volna és a belföldön csinált mesterséges árból fedezhetnők az export dumpinget. A bolettarendszer~ rel monopóliumot csinálunk monopólium nélkül, mert c-ak annyi valósul meg belől©, hogy a belföldi termelő kap bizonyos árat, de ebbel még nem tudjuk . elérni, hogy a kivitel 13 biztosíttassák. S különben is csak a forgalomba kerülő buza után kapnak cédulát a termelők, amelyet aztán adófi* zetésre használhatnak fel. A tervezetben az az elgondolás érvényesül,h egy a gazifca, amikor eladja a gabonát, akkor kap egy bolettát, amelynek az érté* >é nyolc pengő. Tehát az elgondolás szesint a külföldi árnál nyolc pengő* vei magasabb az ár, azonban a gazda tulajdonképpen csak három pengőt kap és az egész szisztéma költségeinek a fedezésére van szükség a többi pénzre. Mert a kivitelnél vissza kell adni a bolettát, azonban ez$ az összeget valahonnan be kell venni. A monopóliumnál ez nem okozna nehézséget,azonban a boletta-rendszer nem teljes monopólium és a kereskedelmi malmok,amelyek X • "K*rjí mint végterméket hozzák forgalomba akabonát, bizonyos ártöbbletet ssereznek,egy hivatalosan megállapitott ártöbbletet, . . —aüi, éUSKk. " 'f^r s ^Jctu^^i*. j.njíz.uLi>A-s.? » \ .JÍ. 3ix erről elszámolnak s ebből volna a nem létező és a gyakorlatban mégis érvényesített bevétel,amiből az ártöbbletet fedeznék. Minthogy monopólium nincs és a malmuk mégis csak a belföldön eladott liiaztmennyiség után szedhetik a'vámot, megtörténhetik, éppen a háború tapasztalatai alapján, hogy nem tőlük vásárolják a fogyasztók a lisztet, hanem a vevők megspórolnak egy-két pengőt éa olyan malmoktól vásárolnak, anelyek nincsenek ellenőrzés alatt és amelyek nem kizárólagos kereskedelmi őrlést végeznek. A kombináció alapja pedig az, hogy a fogyasaiiHaak bizonyos részét a közönség a kereskedelmi malmokban vásárolja, ahol a nulíásliszt után a legnagyobb a surtaxe, kisebb a fŐzőlisztnél és a venyérlisztnél mindössze egy-két fillér. Azonban ennek a bevételnek a biz* tonséga egészen agyaglábon áll, mert nem a kereskedelmi malmokhál vásárolnak maj d a fogyasztók, hanem a vámmalmokat veszik igényfce s háromezer vámmalmot nem lehet fináncokkal ellenőrizni.Ezek a malmok főleg a vidéket fogják ellátni s a városokban a munkásság, a kishivatalnokok "és a lakosság legszegényebb rétegei fogják a lisztadó terheit viselni. Bilisei: a bevételeiből pedfe • nem fogják tudni a költségeket fedezni. Az elgondolásnak tehát az a ki* /induló pontja, hogy az állam nem adhat pénzt, szükségképpen :*-; ,Vükik/, mert í nem lesz a 'költségekre fedezet. Nagyon meggondolandó tehát,hogy érdemes volt-e az egész bonyolult rendszert bevezetni. - Meg kell még egy kérdést világítani és ez az, hogy nincs, tisztázva, hogy a boletta három pengő ár-, vagy termelési-prémium. Mert ha ár, akkor az összes gabonaáraknál kell érvényes ülni., ha pedig térne lés i prémium, akkor természetszerűleg annak kell jutattni a többletet,aki búzát termel, hogy a feermelés költségeire fedezetet találjon. Tisztázatlan a kér* dé3 a haszonbérleteknél is a tekintetben, hogy a plüsszfe kii. •*/;•:"• ; *:kapja 0 r yc .x «,*» XSXÍ^XÍ;. ÉL-.^4ŰL£A3 A vita már meg is indult, mert a javaslat u gy szól, hogy mindig a termelőt illeti meg az ártöbblet. Azonban joggal mtndtfa a haszonbérbeadó, hogy ha a bérnél magasabb árat kap a terményeiért, akVror ő is joggal igényel magasabb bért. - Az egész intézkedésnek egy indító főoka v^lt, az, hogy a mezőgazdasági termelés, miután az ipari termelés javára jelentékeny adóterheket visel, ellenszolgáltatásban részesüljön,s hogy a mezőgazdaság a kenyérgabonánál az importparitési árat érhesse el. Most tehát az iparnak kellene hozzájárulnia a mezőgazdasági költségek fedezéséhez, s ezen a téren a német Industrial Verband alelnökének szavaira hivatkozom, aki Németország* ban javaslatot tett, hogy az ipar engedje át az államnak bizonyos jövedelmeit hogy a Not-programmot keresztülvihesse. Semmi akadálya sincs annak,hogy az ipar, mely láthatólag eredménnyel fejlődött a vámtíédelem oltalma alatt, céladóval részt vegyen a mezőgazdaság talpraállitásában. Igenis adó révén kell előállítani a szükséges összeget. A kormány engedje át a ^mezőgazdáknak a.földadót ideiglenesen, azonban hogy ez hiányt ne idézzen elő,gondoskodni kell arról,hogy az ipari érdekeltségektől vegye be a különbözetet,mert a ? mai Intézkedés a fogyasztókon veszi be ezt az összeget,ami nem szerencséé J megoldás, mert a progresszió sem érvényesül, / folytatása következik/
