Magyar Országos Tudósító, 1930. június/2

1930-06-24 [042]

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa'kedden délután tartotta 1. :i hatvanéves fennállásának jubilláris ülését. Rakovs zky Ivén a tanács elnöke ismertette ennek a hatóságnak a céljait és azokat az inditóokokat, amelyek hatvan esztendővel ezeló'tt a tanács megalkotását tették szükségessé. A hat évtized munkásságáról és eredményeiről Czabalay Kálmán mondott nagys^básu beszédet. Joanovitfr Pál, mint a tanács legrégebbi tagja a hatvanév előtti Budapestre emlékezett vissza és összehasonlította a mai nagy Budapesttel, dr. B u z á t h János a Közmunkatanács nagy embereit és eredményes munkásságát méltatta. Az ünnepi beszédet «, .iRakovszky Iván a Közmunkatanács elnöke . mondottaf - A v^Aapi íiapon mult 60 esztendeje", hogy ldó'sebb Andrássy Gyula gróf, akkori miniszterelnök, a fővárosi Közmunkák Tanácsának első ülé*sét megnyitotta. A fönnffiB»ar\t jegyzőkönyvek tanúsága szerint a tanács működésének ezt az első lépését nem kisérték diszes külsőségek és ünnepi szónoklatok. A tanács jóformán in medias res fogott hnzí-,á munkájához: az ttgyrenc megalkotásához,'a tisztviselői létszám megállapításához és a költségvetés előkészítéséhez. -Ugy éreztük, hogy nekünk is híveknek kell maradnunk a raulthoz. Amikor a tanács fennállásának hatvanadik esztendejét ünnepeljük, mi sem hívtunk össze küibön diszülést, nem készítettünk elő pompázó ümmepségeket, de munkának szentelt egyik havi ülésünk első perceit akarjuk áldozni a múltról való megemlékezésnek. - A hat évtized jubileuma azáltal nyer fontosságában, hogy a Közmunkn'Tanács félszázados fennállásának évfordulóját alig is tudta megünnepel** ni. Zavaros idők voltak akkor,, rendezetlen viszonyok, melyek a jövendőért való küzdelem zivatarában elvették a múltról való elmélkedés lehetőségét. A határozatok, melyeket a tanács akkor az évforduló kapcsán hozott, éjpeh a viszonyok zavaros volta miatt soha nem kerültek végrehajtásra. - Arról a tevékenységről, anelyet a Közmunkatanács az elmúlt 60 év alatt kifejtett, arra hivatcttak fognak megemlékezni, akik hosszú időt, évtizedeket töltöttek el ennek az Intézménynek munkájában. Én visszafelé átugrom ezt a 60 esztendőt'és visszatérek arra az időpontra, amelyben a Közmunkatanács megszületett. Keresem azokat az eszméket, célokstt, gondolatokat, amelyek ezt az Intézményt életre hívták. Megtalálónkét azokban a nyilatko^ tokban, amelyek a Közmunkák Tanácsáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor a parlament vitájában elhangzottak. Többek között amagyar politikai élet három nggy alakja vett részt ebben a vitában: az id. Andrássy Gyula gróf„ Tisza Kálmán és Deák F

erenc. Az ő szavaikban keresem azt nz eszmét;, amely a Közmunkatanács létének alapjául szolgált. - Andrássy Gyula miniszterelnök beszédében többek között azt mondotta: "meg van győződve arról, hogy minden, ami a fővárosnak, mint a kereskedelem, ipar és közlekedés központjának emelésére szolgálj szolgál egyszersmind az állam érdekeinek emelésére is...mind e tárgyak, valamint a fővárosnak érdekei, ugy egyszersmind országos és á11ami érdeküek is." - Ezeket a szavakat kőbe kellene vésni mindenki részére, aki szeretett fővárrsuhk ügyeivel foglalkozik. Mert azt a várest, amelyben, é az ország nagyúré szenek elsEakitása óta kétszeresen hazánk egész szellemi, gazdasági, kultirális és politikai élete összefut, nem kezelheti az állam a mögötte jelentőségben messze elmaradó municipiumok módjára. Az országos éle L

nagyszerű központjával szemben különös kötelességei vannak az államnak, i /Folytatása következik:/