Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1

1930-06-12 [038]

A MAGYAR i TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SZENT IMRE ÜNNEPE. A M agyar Történelmi Társulat csütörtökön délután a Magyar Tudo­mányos Akadémián Szent Imre herceg emlékezetére ünnepi ülést tartott. Az ülésen előkelő nagy közönség jelent meg s soraikban ott voltak:. Huszár KároJy ny, minisztereinek, Balogh Jenő ny, miniszter, Nagy Árpád Vw. _ • és B&rúny Gerő h, államtitkárok, Komis Gyula, rUíRS**' •••*•:. .... . .Í Gévay Wolf Nándor álilamtitkárok, Hész István tábori püs­-pök* Wlaseics Gyulabáró, J eszenszky Sándor, Vajdinger Gyula miniszteri tanácsosok, Csánky Dezső,. Láng Nándor, Madarász István, Gerevich Tibor Szlly Kálmán, Pinéczy Ernő, Csekey István, Ruszt Józa^f, Rónay Zoltán, Petrovics Elek, Ybl Erwin/Balanyi György, "'• * $ Varjú Elemér, Horváth Gyula, Hómann Bálint, és még igen sokan a tudományos világ előke­lőségeiből, Grcf Klebe lsbe rg Kuno közoktatásügyi miniszter »» . r* " " kt HOC mondott elnöki megnyitó beszédet, - Xz^ilainbolcseietnek" egylVarégl alapelve, hogy m inden államot az a princípium partja fennt, amelyik létrehozta. Ha ezt az elvet a magyar á llau»a a ml hazánkra alkalmazzuk és kutatjuk azt, hogy mik voltak azok a princípiumok, amelyek ezt az országot létrehozták és fenntartották er re ^'kérdésire/ csak azt a váladst adhatjuk, hogy a nemzeties a val ­1 ásos gondolatnak az összefüzéae és öaszefonása JCU-^^JL..^A^AW^kJv*!^-. :^'-?.» iX • * - '. r k$^--.Jtítsat amit a nemzettel együtt az ósha­• zából kijött első nemzeti dinasztia az Árpádház végzett el, különö­sön uralkodásának első századában a Szent királyok Szent István és Szent LíSZló *latt. Kevés dinasztiája a világtörténelemnek ékeskedik annyi szenl t»l és boldog férfiakkal éa nőkkel, mint az Árpádház, amelynek orős volt a vallásos érzése, de az őshazából magával hozott ősi érzést a faji sze­ratetet is egyesíteni tudta a nyugatról jött nagy szellemi áramlattal a kereszténységgel. - E kettőnek az 03azeforrásából jött létre a magyar állam , s ez tolt az a princípium, amely fenntartotta, En azt hiszem, hogy a Gondvi­selés i'ezét kell látnunk abban, hogy a magyar állam a nemzeti és a val-"" lásoe gomdolat összefonódásából jött létre, niert a Gondviselés, amelynek végzése ellen hasztalanul tiltakoznánk és tusakodnánk a magyar nemzetet ugy látszik történelmi utján a szenvedésre szánta, A szenvedő egyéneknek és nemzeteknek nagy vigasztalása a mélységes vallásosságé Hogy mennyire az, azt legutóbb Lengyelországban látfem^m, Lengyelországban, ahol szin­tén meg van ez az erőteljes ör.szof üződéae a vallásos és a nemzeti gon­dolatnak. Azt hiszem a két baráti nemzet sorsa hasonlóságának talán a legfontosabb momentuma éppen mindkét országban ez az összekapcsolódás. A lengyeleknek nagy szerencsétlenségükben szintén meg volt a nagy kar­dinálisuk Skarga • • aki megjósolta és Matejko egy gyönyörű ké­pen meg is festette a nagy egzaltációban beszélő vallásos éa hazafias szó­nokot, aki azt mondta annak idején, hogy ha igy folytatjátok politikai tettelteket, akkor az idegen nemzetek, amelyek felett uralkodtok el fog­nak tőletek szakadni és ami megmarad a lengyel földet is fel fogják osz­tani. A szerencsétlenség megswtinéaét azután a lengyelek egy gyönyörű jóslattal hozták újból kapcsolatba, - A mult század közepén volt, hogy IX PIus pápához mind a három lengyel országrészből zarándokok utaztak Rómába s a pápa azt mondotta ne­kik, hogy majd ha eljön a nagy hábárű, akkor ti lengyelek Is felfogtok szabadulni, Ennek zálogaként.mondotta a pápa, adok nektek egy óriási vi­aszgyertyát a őrizzétek meg s gyújtsátok meg, amikor hazátok egysége hely­re áll, 8 amikor nemzetetek felszabadul az idegen uralom alól. De akkor lengyelföldre vinni ezt a gyertyát,a nemzet jövő felszabadulásának a szimbólumét nem lehetett * azért Rómában Szent Szaniszló templomában helyez­ték el, ott őrizték hosszú évtizedeken át. Végül megjött a nagy háború amelyet IX. Pius pápa megsejtett és Lengyelország visszanyerte a maga önállóságát és akkor Rómából Varsóba Szent János ősrégi székesegyházéba vitték a gyertyát és az egész lengyel nemzet lelki asszisztenciája és Lengyelország javarészének jelénfcltébett az állami és egyházi magas dig­nitáriuaok meggyújtották a gyertyát. S hosszú időre ezután az események után köny szökött az emberek szemébe, amikor ennek az eseménynek a lefo­lyáeát elmondották a még ma is ott őrzik a s zeke a egyházben a párja gger­, tyájét, '

Next

/
Oldalképek
Tartalom