Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-12 [038]
A MAGYAR i TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SZENT IMRE ÜNNEPE. A M agyar Történelmi Társulat csütörtökön délután a Magyar Tudományos Akadémián Szent Imre herceg emlékezetére ünnepi ülést tartott. Az ülésen előkelő nagy közönség jelent meg s soraikban ott voltak:. Huszár KároJy ny, minisztereinek, Balogh Jenő ny, miniszter, Nagy Árpád Vw. _ • és B&rúny Gerő h, államtitkárok, Komis Gyula, rUíRS**' •••*•:. .... . .Í Gévay Wolf Nándor álilamtitkárok, Hész István tábori püs-pök* Wlaseics Gyulabáró, J eszenszky Sándor, Vajdinger Gyula miniszteri tanácsosok, Csánky Dezső,. Láng Nándor, Madarász István, Gerevich Tibor Szlly Kálmán, Pinéczy Ernő, Csekey István, Ruszt Józa^f, Rónay Zoltán, Petrovics Elek, Ybl Erwin/Balanyi György, "'• * $ Varjú Elemér, Horváth Gyula, Hómann Bálint, és még igen sokan a tudományos világ előkelőségeiből, Grcf Klebe lsbe rg Kuno közoktatásügyi miniszter »» . r* " " kt HOC mondott elnöki megnyitó beszédet, - Xz^ilainbolcseietnek" egylVarégl alapelve, hogy m inden államot az a princípium partja fennt, amelyik létrehozta. Ha ezt az elvet a magyar á llau»a a ml hazánkra alkalmazzuk és kutatjuk azt, hogy mik voltak azok a princípiumok, amelyek ezt az országot létrehozták és fenntartották er re ^'kérdésire/ csak azt a váladst adhatjuk, hogy a nemzeties a val 1 ásos gondolatnak az összefüzéae és öaszefonása JCU-^^JL..^A^AW^kJv*!^-. :^'-?.» iX • * - '. r k$^--.Jtítsat amit a nemzettel együtt az ósha• zából kijött első nemzeti dinasztia az Árpádház végzett el, különösön uralkodásának első századában a Szent királyok Szent István és Szent LíSZló *latt. Kevés dinasztiája a világtörténelemnek ékeskedik annyi szenl t»l és boldog férfiakkal éa nőkkel, mint az Árpádház, amelynek orős volt a vallásos érzése, de az őshazából magával hozott ősi érzést a faji szeratetet is egyesíteni tudta a nyugatról jött nagy szellemi áramlattal a kereszténységgel. - E kettőnek az 03azeforrásából jött létre a magyar állam , s ez tolt az a princípium, amely fenntartotta, En azt hiszem, hogy a Gondviselés i'ezét kell látnunk abban, hogy a magyar állam a nemzeti és a val-"" lásoe gomdolat összefonódásából jött létre, niert a Gondviselés, amelynek végzése ellen hasztalanul tiltakoznánk és tusakodnánk a magyar nemzetet ugy látszik történelmi utján a szenvedésre szánta, A szenvedő egyéneknek és nemzeteknek nagy vigasztalása a mélységes vallásosságé Hogy mennyire az, azt legutóbb Lengyelországban látfem^m, Lengyelországban, ahol szintén meg van ez az erőteljes ör.szof üződéae a vallásos és a nemzeti gondolatnak. Azt hiszem a két baráti nemzet sorsa hasonlóságának talán a legfontosabb momentuma éppen mindkét országban ez az összekapcsolódás. A lengyeleknek nagy szerencsétlenségükben szintén meg volt a nagy kardinálisuk Skarga • • aki megjósolta és Matejko egy gyönyörű képen meg is festette a nagy egzaltációban beszélő vallásos éa hazafias szónokot, aki azt mondta annak idején, hogy ha igy folytatjátok politikai tettelteket, akkor az idegen nemzetek, amelyek felett uralkodtok el fognak tőletek szakadni és ami megmarad a lengyel földet is fel fogják osztani. A szerencsétlenség megswtinéaét azután a lengyelek egy gyönyörű jóslattal hozták újból kapcsolatba, - A mult század közepén volt, hogy IX PIus pápához mind a három lengyel országrészből zarándokok utaztak Rómába s a pápa azt mondotta nekik, hogy majd ha eljön a nagy hábárű, akkor ti lengyelek Is felfogtok szabadulni, Ennek zálogaként.mondotta a pápa, adok nektek egy óriási viaszgyertyát a őrizzétek meg s gyújtsátok meg, amikor hazátok egysége helyre áll, 8 amikor nemzetetek felszabadul az idegen uralom alól. De akkor lengyelföldre vinni ezt a gyertyát,a nemzet jövő felszabadulásának a szimbólumét nem lehetett * azért Rómában Szent Szaniszló templomában helyezték el, ott őrizték hosszú évtizedeken át. Végül megjött a nagy háború amelyet IX. Pius pápa megsejtett és Lengyelország visszanyerte a maga önállóságát és akkor Rómából Varsóba Szent János ősrégi székesegyházéba vitték a gyertyát és az egész lengyel nemzet lelki asszisztenciája és Lengyelország javarészének jelénfcltébett az állami és egyházi magas dignitáriuaok meggyújtották a gyertyát. S hosszú időre ezután az események után köny szökött az emberek szemébe, amikor ennek az eseménynek a lefolyáeát elmondották a még ma is ott őrzik a s zeke a egyházben a párja gger, tyájét, '