Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-02 [038]
Annak a békének tehát - folytatta szavait Lukács György- amely ezen a két hazug gondolaton épült fel, kártyavárként össze kell omolnia 0 Hasonlóképpen nem egyéb politikai frázisnál a sokat hangoztatott lefegyverzés kérdése is, mert amig Magyarországnak például olyan csekély haderő tartását engedik rneg, amellyel még a belső rendet is alig tudja fentartani, - ugyanakkor a környező kishatalmak álig felfegyverkezve, a békéiétszámot erősen túlhaladó hadakkal álljiák körül a letiport / Csonka Magyarországot <, A békeszerződés revíziója kikerülhetetlen. Olyan értelmű határozati javaslatot terjeszt a nagygyűlés elé, amely mindezekre a bajokra és okokra részletesen reámutat és azt indítványozza, hogy ezt a memorandumot a nagygyűlés vezetősége haladéktalanul juttassa el a Hépszövétséghez. A Népszövetséghez eljuttatandó memorandum gondolatával a nagygyüléközönsége nem értett egyet, számos felkiáltás és közbeszólás demonstrálta, hogy a magyar nép tömegei nem nagyon biznak a nemzetek szövetségében. Mire I 1 o s v a y Gusztáv elnök néhány szóval megmagyarázta a hallgatóságnak, hogy még kell tenni. ezt a lépést, demonstrálni' kell, hogy a törvényszabta határokon belül igyekszünk változtatni Magyarország súlyos helyzetén és ezért okvetlenül el kell jutnia a tiltakozó szónak a nemzetek Szövetsége elé is. A nagygyűlés ezután hozzájárult a memorandumhoz. Eckhardt Tibor dr. volt a következő szónok, aki szintén nagyszabású beszédet mondott a figyelmes hallgatóságnak., hangoztatta, hogy a magyar kormányhoz a francia kormány legutóbb levelet intézett, amelyben arra akarja rábírni a magyar kormányt, hogy Magyarország is vegyen részt a Briand-féle páneurópai tervben, lépjen be a megalakítandó államközi szövetség be. Loucheur, aki éppen a napokban járt Budapesten ugyanerről a kérdés ről tartott előadást és főképpen arra hivatkozott, hogy Ka gyár országnak éppen ugy elsőrendű érdeke a páneurópai tömörülés, mint a többi európai nagy és kis államnak, mert másképpen a gyilkos amerikai versennyel szemben kiváltképp a.? európai kis agrárállamok nem maradhatnak fenn. Nem lesz módjuk rá ? hegy terményeiket értékesíthessék. Másrészről pedig azt hangoztatta a francia politikus, hogy Európának szüksége van a politikai kibékülésre„ Minden európai államnak az általános szolidaritás magaslatára kell emelkednie, közös szövet_ ségbe tömörülnie, mert a jövő egyre súlyosodé gazdasági harcában csak a nagy egységek, a nagy államalakulatok állhatják meg helyüket 0 Kétségtelen, hogy ezek a javaslatok komoly helyről érkeztek, a megokolás is helytálló, mert a folytonos megörlőviszály helyett végre állandó békének kell lennie „ Erre az átiratra a magyar kormánynak 30 napon belül kell felelnie, de - a mi felfogásunk szerint - hangoztatta Eckhardt Tibor, a válaszban rá kell mutat_ nia a kormánynak arra, hogy Magyarország csak akkor vehet részt szive szerint a páneurópai szövetségben, ha jogos sérelmei reparáltatnak és jogos követelései kielégíttetnek. Tagadnunk kell ugy>anis a cseh képviselőnek azt a vád-ját, hogy Magyarország már betöltötte történelmi hivatását, a magyar nép kihalóban lévő fajta, mert igenis élünk és élni akarunk, sőt merem mondani, a jövőben még nagyobb hivatás vár a magyarságra, mint az elmúlt évezredben. A szónok ezután a csehek háború alatti és háború utáni tevékenységét világította meg, amelyet árulónak bélyegzett, árulónak nemcsak Ausztriával és Magyarországgal szemben, hanem Kolcsak könyvének tanúsága szerint, még a saját fajtájával, a pánszláv oroszsággal szemben is. Befejezésül Eckhardt Tibor felolvasta annak a táviratnak a szövegét, amellyel indítványára a nagygyűlés Rothermere lordot üdvözölte„ A sürgöny egyebek közt igy szól: . n A trianoni békeszerződés tízéves évfordulója alkalmából megtartott revíziós gyűlés közönsége őszinte hálával, nagyrabecsülésééi és igaz magyar szeretettel üdvözli lordságodat, mint a magyar igazság önzetlen, bátor harcosát. A magyar nép soha el nem muló hálás érzelmeit tolmácsoljuk lordságodnak ez alkalomból is azért, hogy a yilág figyelmét a gyászos emlékű SEriai nonra irányította és a világ közvéleményét a revíziós gondolatnak céltudatos munkásságával állandóan előkésziti. Mi a csonkaországban a trianoni békedik, tótum következtében szenvedő magyarok a ma megtartott revíziós gyűlésen ünnepélyes fogadalmat tettünk arra, hogy mindaddig folytatjuk a küzdelmét a revízióért, amig vélunkat el nem érjük. Kérjük ehhez továbbra Is lordságod támogatását." /Folyt,küv 0 /
