Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1

1930-06-13 [038]

PERES BONYODALOM A ,ITTELEUROPISCHE ALBUM KÖRÜL/". Elek Sándor éállalkozó és Dunke Brúnó a Nénet~M8gyar Kereskedelmi Kamara akkori vezértitkára 1925-ben elhatározták, hogy"Mitteleui?opische albumot" szerkesztenek és Torgalombahozzák. Az album főképen nagyobb cégek hirdetéséből tevődött ki s a Balkén államokban került mcntaa terjesztésre. A megállapodás ugy szólt, hogy a hirdetési dijakat a Német Magyar Kereskedelmi Kamara folyószámlájára vezetik, az album adminisztrációs költse" gelt pedig Duhke Brúnó vállalja, Egy másik megállapodás szerint a lapot nyomó Thália nyomda számláját Dunke Bruno a hirdetési dijakból tartozik fizetni.A lapkiadás, iljetve a pénzügyi viszonyok.körül aaaca^áoái állítólag vi sszaélések történbek, Elek Sándor szerint HBs millió pMBfm korona folyt be a hirdetésekből, azonban ezzel az összeggel nem számolták el Időközben Dunke Brúnó elkerült a Kamara vezértitkári állása böl, s megindultak a perek

0 A Thália nyomda vállalat pert inditott a Német-Magyar Ke reskedelmi Kamara |J&~A és Dunke Bruno ellen a nyomdaszámla tartozás miatt 78oo pengőt követelve. Később a Ka

m

arával szemben a kert visszavonta, csupán Dunke Brúnó ellen tartotta fenn kereseti igényét.A királyi törvényszéken a Thália vállalatot elutasították keresetével azzal az indokolással, hogy Dunke Bruno 29oo pengővel többet fizetett a Tháliának,mint amennyit a hirde esek után köteles lett volna folyósítani, tehát a követélésnek nincsen jogalapja. Dunke Brúnó ugyanekkor viszontkeresetét adot be a Thália ellen, a a törvényszék vissza is itólte Dunke Brtanónak a Théliának többletként kifizetett 29oo pengőt.Ennyivel történt nagyobbösszegü fizetés, a Kamarához tényleg-sen befolyt összegekkel szemben. Ezzel még r.em ért véget a pereskedés = Dunke Brúnó most Elek Sándor ellen inditott pert, azon az alapon, hogy 24oo pengővel többet fizetett a Tháliénak,mm* mint a ennyit köteles lett volna teljesiteni. Utóbbi per Gedeon Alajos dr törvényszéki biróhoz került, aki ma hozott Ítéletet. A törvényszék ssl 294 márkában marasztalta Elek Sándort, azonban a kereset többi résrévei elutasította Dunke Brúnótc Az indokolás szerint a harmadik kiadás ^utáni Jutalék cimén 294 márka járandósága van még Dunke Brúnónak, azonban* többi a követelésének nincsen jogalapja, mert a törvényszék a nyomdával szemfe ben teljesített túlfizetést visszaítélte. Ezzel a'Mitteleuropische album körüli polgári pereskedések befejezŐdtek

f

a

^a*iifeügyi eljárás még folyama* ban. Elek Sándor ugyanis Dunke Br nó ellen ,róljeTenté3t tett azzal, hogy 46c ps millióval meg mai napig sem számolt'el /MOT/SY. — -BIZONYITÁSKIEGÉSZITÉST RENDELT E L A TÁBLA A KATONASÁG Ei-LENI IZGATÁSSAL VÁDO LT SPILLER ÉS NAGY KEPKIÁLLITOK BŰNÜGYÉBEN. Spiller Sándor budapesti magánhivatalnok és Nagy Ernő budapesti elektroműszerész, akik közül egyikőjük sem volt katona, 1928. szeptember 8-án a Wess elónyi-ucca 24 számú ház egyik helyiségében képkiéllltást rendeztek és a képkiállítás köretében bemutatták George Grosz hires berlini festőmüvész"HImtergrund" cimü képsorozatát. A képsorozat négy sokszorosított rajzból állott, és a német művésznek olyantermészetü és tárg-n-u munkáit ábrázolta,amelyek a békepropagandf. érdekében sértő módon tüntették fel a katonaságot, illetve a katonaság intézményét. A közszemlére kiállított képsorozat ugyanis a háborúban való részvételtől húzódozó , sőt a részvételt kereken megtagadó egyéneket, azaz ezeknek embertelen gyógykezelését, megveretését és kínzását ábrázolja. Az egyik rajz egy felakasztott ember szenvedésén gúnyolódó és nevetgélő tisztet mutat be, egy másik ábrázolat pedig kegyetion öldöklés1 jelenetet merevít meg, amiben - a kép felírása szerint - a katonáknak akaratuk ellenére a haza nevében részt kell venniük. A rajzok általában katonai közegek lelketlen gondolkodásmódját, állítólagos brutális eljárását éskegyetlenségét tárják a szemlélő elé, egyoldalúan és célzatosan, Spiller és Nagy a képeket állítólag a bekepropaganda érdekében állították ki, annak a képkiállítás nak a keretében,amelyet a jelzett cél érdekében as alkoholellenes munkás szövetség, az oszpsrantisták, a munkástestedző egyesület,a magyar békeegyesület^ közösen rendeztek. A két kiállító tagja volt ugyanis a Békeegyesület nek. A német művész képsorozatának közszemlére tétele a szemlélők túlnyomó nagy részében általános felháborodást váltott ki, ugy, hogy Spiller Sándor és Nagy Ernő ellen számos feljelentés érkezeti; a hatóságokhoz,amelyek ehhez képest a két ember ellen a hadsereg intézménye elleni izgatás vétsége miatt Spiller és Nagy ellen büntető eljárást tettek folyamatba. A büntető tör vényszék előtt, megtartott főtárgyaláson a két vádlott jóhiszeműségével védekezett,: törvényszék megállapította a katonás ág i ntézménye elleni Izgatás vétségének fenforgását és ezért. Spiller Sándorté és Nagy Ernőt egyenként két-kéthónapi fogházra és héromháromévi jogvesztésre Ítélte. A tbála Gadó-tanácsa most a tényállás pontos tisztázása érdekében b'-izonyitáskiegészltést rendelt el./MOT/Ky. N Q» ORSZÁGOS LWÉtf ÁR aC J>iZ>