Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-10 [038]
A MAGYAR EGYETEMEK ES FŐISKOLÁK TANÁRAINAK BARÁTI ÖSSZEJÖVETELE. A magyar egyetemek és főiskolák tanárai négy esztendő éta évenkéftf "baráti összejövetelt" tartanak. Első ízben Pécsett, majd Szegeden és ©e>recenben gyűltek össze a magyar egyetemek tanárai, akik az idén Budapesten találkoztak. Vasárnap a Margit-szigeten rendeztek ismerkedési összelővetelt, mig hétfőn délelőtt 10 érakor a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nagytermében volt az összejövetel ünnepi megnyitója. A megnyitón resztvettek a Pázmány Péter Tudományegyetem, a József Műegyetem, a debreceni, a pécsi ós szegedi egyetemek, valamint a budapesti Állatorvesi Főiskola és a soproni bányamérnöki főiskola rektorai ' • dékánjai és tanárai egyaránt. A vendégeket dr.Doleschall Alfréd rektor üdvözölte s ugyancsak ő szóllott az egyetemközi értekezlet jelentőségéről. Mint mondta a budapesti Pázmány egyetem az ország legrégibb és legtekintélyesebb egyeteire, testvérként öleli magához a vidék egyetemeit. Az ország határain, a végeken állanak a vidéki egyetemek - hangoztatta - amelyek nemcsak a belső nevelésre, hanem a magyar kulturális fensőbbségnek kifelé való lobogtatásával is megkülönböztetett magas missziót teljesítenek. A megnyitó szavak után elhatározták a professzorok, hogy hódeíé táviratban üdvözlik a kormányzót, majd gróf Klebelsberg Kuné kultuszminiszter, aki szintén résztvett a megnyitó ünnepségen, emelkede%% szólásra. - A mai napén az egyetemi gondolat jegyében gyűltünk össze mondta többek között a miniszter - annak a gondolatnak a jegyében, amely hazánkban még keményen küzd az érvényesülésért, de egy kis történelmi viszszatekintés megmutatja, hogy e tekintetben mindig milyen nehézségekkel küzdöttünk. Nem bocsátkozom annak a taglalásába, hogy a debreceni Árpádházi iskola egyetem volt-e vagy főiskéla, de mindenesetre olyan iskola veit, ?hol az Árpádok korának if jisága magasateb műveltségre tett szert. A tizenharmadik században fegyveres erővel dúlták fel ezt az iskolát- A következő században az európai egyetemek fejlődésével fejlődött a magyar egyetemek történelme is. Í360 k^rü^.a prágai, krakkói es a bécsi egyetem alapításának idején alapította Nagy Lajos a pécsi egyetemet. Ismét nem akarok fejtegetésekbe bocsátkozni afelől, hogy a pécsi egyetem diákjai tényleg a moháosi csatában estek-e el, de tény az, hegy az egyetem működésének megszűnése erre az időre esik, Zsigmond király Óbudán alapitett egyetemet, amely azonban megszűnt, ugyanúgy, mint Hunyadi Mátyás pozsonyi egyeteme, amely nem jutott tovább az alapítás lendületénél. - A nagy magyar fejedelem, aki egyúttal lengyel király is volt, Vilnoban és Kolozsváron egyldőben alapított egyetemet, s a vilnei feltámadott, a kolozsvári pedig elveszett. Egyedül Pázmány Péternek a nagy alapítása élte át az idők viharát. Egyetemeink különböző összeomlása világosan mutat, -5 a azt a kemény küzdelmet, amelyet Magyarországon az egyetemi gondolatnak mindenker folytatnia kell. Pedig nagy ezeknek az intézményeknek a vbtfos és államképző ereje. \: - önök uraim, tőlem a kulturpolitikustól arra várnak feleletet, amit egyébként az egész nemzet is vér, hogy mit jelentenek az egye* temek a nemzeti élet szempontjából. A nemzet szociális összetétele szem» pontjából káros lenne az ez állapot, ha ez az ország csak egy megye és egy város lenne. Körülbelül a bizánci birodalom hanyatlása korában állett elő olyan helyzet, hogy a birodalomnak csak a fővárosában volt élet. Magyarország kultúrája csak akkor lesz egés*3éges, ha mint Angliában, Ola^j^ országban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült»Allamckban is a főváros mellett életképes nagy városok vannak. A nemzetközi statisztikai megállapítások szerint nagy város minden olyan város,,amelynek több mín^l s*ájre,zer lakosa vanr A nagy városképző energiák pedig* ajs ipar és lip^^ÉiiDlt két ilyen^^áros van^ Szeged és Debrecen, de vatjjon nagy városok voíte,k-e ezek aidlg, amig ; az egyeteme$Wki nem bontották falaik között zászlóikat. • v Folyt a t ása köve tke z Ik.
