Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2
1930-05-20 [037]
JÚNIUS 7-én HIRDET HAT HUZATOT A TÁBLA ZICHY GÉZA EDMÜFD GRÓFNAK A ZIC7-ÍY S2ENIORÁTÜS FELOSZTÁSA MIATT INDÍTOTT POLGÁRI PŐRÉBEN". A Zichy-grófok felvidéki harmincezer holdes szeniorátusi birtokát a csehszlovák törvényhozás 1924 november 14-én hozott törvénnyel megszűntnek nyilvánította. A törvény értelmében a Zichy-család arra illetékes tagjainak féléven belül békés uton megegyezést kellett létesiteniök a szeniorátusi birtok gelosztása tekintetében, mert ellenkező esetben a birtokot az elöörökös Zichy Tivadar gróf és az úgynevezett utóbrökös, azaz Zichy 3éla gróf kapták volna meg saját tulajdonukként. A Zichy-nemzetség családi tanácsa izgalmas tanácskozásokon döntött az óriási birtoktest felosztásáréi es a'döntés értelmében a szeniorátusi birtok egyik részét Zichy Tivadar gróf, másik részét pedig Zichy István, Zichy László grófok és Zichy Klára grófnő kapták. Zichy Klára grófnő azon a elmen jutott a hatalmas birtokrészhez, mint édesatyjának, a csehszlovák törvény kihirdetése előtt három nappal elhalt Zichy József grófnak, a hetvenes évek magyar közlekedésügyi miniszterének egyetlen leánya lépett atyja után a számításba vehető örökösök sorába. A harmincezer holdból a legnagyobb részt Zichy István gróf kap ta, aki egymaga közel huszonnégyezer hold urává lett a családi tanács dönté se alapján. Az osztály után Zichy Tivadar gróf nemsokára meghalt és az ő örökrészét Ziahy Béla, Zichy Henrik és Zichy Ágost grófok kapták meg. Most, évek után váratlan oldalról támadást intéztek a felosztás ellen. Váratlanul fellépett a huszonegyedik várományos: Zichy &éza Edmund gróf és a besztercebanyai csehszlovák állami törvényszék által annakidején jóváhagyott családi egyezség érvénytelenítését kérte, illetve eziránt polgári port inditott a budapesti törvényszék előtt. A gróf, aki 98o.ooo pengőt követel a Zichy-széniofcátus jelenlegi birtokosaitól, a birtokban ülő Zichy-grófokon kivül Zichy János grófot, a volt kultuszminisztert is belevonta a pörbe, mert - érvelése szerint - János grófnak, mint a magyar területen megmaradt hitbizományi birtokrész jelenlegi gondnokának, már annakidején gondoskodnis kellett volna arroi,hogy a Zichy-család tagjai egyenlő arányban részesedjenek a szeniorátusi vagyonban. A törvényszéknek vitéz Ireghy Antal tanácselnök elnöklésevei működő tanácsa a polgári keresetet első fokon elutasította és a felperes G öza Edmund,-gróf ot,. 26ooo pengő perköltségben marasztalta el. Zichy Géza ^dmund gróf felebbezésere a budapesti tábla elé került az érdekes birtokpcr* A táblai tárgyaláson a felperes Zichy gróf jogi képviselője: Sekeres István dr. ügyvéd azzal érvelt, hogy a csehszlovák törvény értelmében osztozkodni kellett ugyan a szeniorátusi birtokon, de a cseh állami törvény nem szabja meg, hogy kik jogosultak az osztozkodásra. Ezenkivül igazságtalannak tartja hogy az egyik Zichy gróf ezerholdakban dúskáljon, ugyanakkor pedig a Zichycsalád egy másik tagjának semmije se legyen. Bogsch Árpád dr. ügyved, Zichy Klára grófnő képviselője, valamint ^imqja Mihály Pál dr. ügyvéd, Zichy István, Zichy Vladimir, Zichy Dezső és a gondóki tisztet betöltő Zichy János gróf ügyvédje, továbbá; Gerlóezy ^ndre dr. ügyvéd, Zfchy László gróf képviselője együttesen azzal érvele a tábla előtt, hogy a cseh törvény pontosan szabályozza, a hitbizományi birtokok felosztását és a felosztást ebben az esetben azon létesítették,akik erre jogosultak voltak. Tény, hogy igazságtalan, ha egyik grófnak milliói vannak, a másik pedig nélkülöz, de ha ezt a gondolatot tovább folytatjuk, - ez a tiszta bolsevizmushoz vezet. Az ügyvédek kérték az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes gróf követelésének elutasítását, Seidel János dr. tanácsvezető táblabiró az egésznapos tárgyalás után közölte, hogy a tábla június 7-én hirdeti ki határozatát a Zichy grófok birtokpörében. /MOT/Ky. ISTENKÁROMLÁSÉRT ÉS A MAGYAR ÁLLAM MEGBECSÜLÉSE ELLENI VÉTSÉGÉRT TIZEN FEGYNAFI FOGHÁZRA ITELT A TÁBLA EGY HAJÓFÜTÖT. - Leltheiser Henrik hartai iaajofütő 1929 január 21-én a Dömsöd és Kunszentmiklós között közlekedő vonaton két pénzügyőr előtt renclkivül triviális kifejezésekkel karomolta az Istent és ezenkivül azt is mondotta, hogy "gazember az az állam, amely olyan hitvány rablókat fizet, mint 0. pénzügyőrök". A hajőfütő azért volt mérges a fináncokra,mert más alkalommal a pénzügyőrök a román határon valamilyen cukorcsempészési ügy miatt megbüntették. A pénzügyőrök a közbotrány-; okozott hajöfütőt a legközelebbi vasútállomáson átadták a csendőrjárőrnek és Lsith& ser Henrik ellen megindult az. eljárás. A fütő a budapesti büntet őt örvényszéi előtt ittasságával védekezett,de a törvényszék, a megejtett tanúvallomások' alapján nem fogadta el ezt a védekezést es Leitheiser Henriket a magyar alólam megbecsülése ellen irányuló vétség miatt és istenkáromlás vétsége miatt 3oo pengő pénzbüntetésre itélte. A'tábla most ezt az ítéletet 14 na ni- fogházra változtatta át./FOT/Ky.
